Az MNB 10-15 bázispontonként őszre 1 százalék közelébe mérsékelheti az alapkamatot, tovább folytathatja a megkezdett átalakításokat a bankközi piacon - kommentált
Kiss Mónika, az Equilor Zrt. vezető elemzője.

A kamatfolyosó is változott: a jegybanki betétre a kamat mértéke már negatív tartományba került, a három hónapos hitel kamatlába pedig 1,45 százalék. A jegybanki tartalékok kamatkondíciói is módosultak, támogatva a jegybanki szándékokat.

Az ECB megkezdett monetáris lazítási ciklusa kedvező lehetőséget teremtett az MNB számára, hogy folytassa megkezdett programját, miközben az infláció továbbra is nyomott maradt. A magyar kötvényhozamok az ECB döntése által támogatott, kedvező nemzetközi környezetben megközelítik a 2015 októberében elért historikus rekordokat, miközben a külföldiek kezében lévő magyar állampapír-állomány csökkenése egyre inkább szembeötlő. A mostani kamatvágással még tovább csökkenhet a hozamszint - állapította meg Kiss.

A jegybank ugyan a legutóbbi kommunikációiban többször utalt a további monetáris enyhítés lehetőségére, azonban a piac nagy része egyelőre csak a nem konvencionális eszközök bővítését várta. Az elmúlt hónap globális és hazai eseményei egyaránt támogatták az enyhítést - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfoliómenedzsere.

A külső globális környezet jóval támogatóbb vált, ez így tovább csökkentek az állampapír piaci hozamok, és erősödni kezdett a forint, betört a 310-es szint alá az euróval szemben. A hazai inflációs számok folyamatosan elmaradtak a legutóbbi inflációs jelentésben vázolt pályától, és az eltérés rendkívül nagy, 1 százalékpont körülire tágult. Bebesy szerint az MNB a következő hónapokban tovább lazíthatja a monetáris kondíciókat, mivel annak ellenére, hogy az infláció az év második felében emelkedni kezd, az elmúlt három évet követően az idén is jelentősen elmarad a 3 százalékos jegybanki céltól.

Előrejelzésünkben számítottunk a kamatcsökkentésre, a döntés ugyanakkor szembement a piaci konszenzussal - közölte Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője.

A kamatcsökkentést feltehetően érdemben támogatták az ECB nemrég bejelentett vártnál nagyobb lépései (a betéti kamatláb csökkentése mellett az alapkamat csökkentése, az eszközvásárlási program kiterjesztése, valamint egy új hosszú távú refinanszírozási program bejelentése), valamint az, hogy a Fed is mérsékeltebben emelheti a kamatokat. Mivel a kamatcsökkentés 0,9 százlékig lényegében be van árazva, a forint árfolyama feltehetően nem fog leértékelődési pályára állni, mivel az igen gyorsan javuló fundamentumok a forint erősödését indokolják - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.

Az elemző szerint íy az MNB feltehetően csupán ellensúlyozni tudja a forint erősödésére ható folyamatokat. A következő hónapokban arra számít, hogy két további lépésben 0,90 százalékra süllyed az alapkamat.

Azzal, hogy az egynapos betéti kamatot mínusz 0,05 százalékra vágta az MT, azt kívánja elkerülni, hogy a forint erősödésnek induljon az euróval szemben, hiszen az erősödő forint hátráltatná a jegybankot az inflációs cél elérésben - véli Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. Emellett a negatív betéti kamat azt az üzenetet közvetíti a pénzpiacok számára, hogy hiába közelít az alapkamat a 0 százalék felé, ez nem jelenti azt, hogy az bármilyen korlátot is jelentene a jegybank számára a jövőben. Ez az üzenet pedig - közvetetten - a hosszú állampapírhozamok csökkenését hozhatja magával.

Úgy gondoljuk, hogy a következő hónapokban is folytatódhat a ma elindított kamatcsökkentési ciklus és végül eljuthat az alapkamat a 0,75 százalékos szintre. Idén októberben már megközelítheti az 1 százalékot az inflációs ráta, így negatív reálkamat jöhet az év utolsó hónapjaiban - véli az elemző.

Az alacsony inflációs környezet tette lehetővé a mostani kamatcsökkentést, és további kamatvágásokra lehet számítani. Az újabb kamatvágásokat a jegybank is jelezte a kamatvágáshoz fűzött kommentárjában - értékelte a keddi döntést Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A következő két hónapban újabb vágásokat vár, amelyek eredményeként 0,85 százalékra mérséklődhet az alapkamat.

További fontos döntést hozott kedden az MNB: aszimmetrikusan változtatott a kamatfolyosón. Így a kamatfolyosó 200 bázispontról 150 bázispontra szűkült. Elképzelhető, hogy a lépéssel az MNB előkészít egy jövőbeli átalakítást, mégpedig azt, hogy nem mindig a betéti kamat lesz az irányadó ráta, hanem a hitelkamat is betöltheti ezt a szerepet. Emellett így próbálja a jegybak ösztönözni a pénzintézeteket, hogy hosszabb, három évet meghaladó futamidejű, állampapírokat vásároljanak. A lépés nyomán ugyanis kvázi jegybanki pénzből megéri vásárolni 5-10 éves papírokat - mondta Németh.