Ismét belenyúl a kormány az életünkbe - íme, a legfrissebb változások

Számos változásról döntött a parlament kormánypárti többsége, így többek közt bővül a trafikok kínálata, új terhet kapnak a dohányipari vállalkozások, drágább lesz a letelepedési államkötvény, de átalakul a köznevelési törvény is.
MTI, Napi.hu, 2014. december 16. kedd, 13:09
Fotó: Reuters

A parlament kedden úgy döntött, rendkívüli egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezi 2015-ben a dohányipari vállalkozásokat. A három fideszes előterjesztő, Szatmáry Kristóf, Selmeczi Gabriella és Gelencsér Attila javaslatát 123 igen szavazattal, 38 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. A kormánypárt indoklása szerint az egyszeri teher döntően a magyarországi dohánygyártókat és azokat a bejegyzett kereskedőket sújtja, amelyek Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba, azaz "szabadforgalomba bocsátanak". A már szabadforgalomba került termékek nagykereskedői és a dohánytermék-kiskereskedők nem esnek a törvény hatálya alá.

A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele. A fizetendő hozzájárulás mértékét sávosan határozták meg: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék - de legalább 30 millió forint -, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék.

A sávos fizetési kötelezettség a piacon arányaiban nagyobb részesedéssel bíró dohányipari vállalkozásokat arányosan nagyobb teherrel sújtja, de a kisebb cégek is kénytelenek mindenképpen kivenni részüket az egészségügyi kiadások finanszírozásából - jelezte az előterjesztés indoklásában Szatmáry Kristóf. A kötelezett a törvény alapján megállapított hozzájárulást az adózás előtti eredmény terhére számolja el.

Az érintett dohányipari vállalkozásoknak 2015. június 30-áig kell megállapítaniuk és az adóhatóságnak bevallaniuk fizetési kötelezettségük mértékét. A hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határidőt követő 30 napon belül kell megfizetni. A befolyó pénz kizárólag az államháztartás egészségügyi alrendszereinek finanszírozására fordítható - rögzíti az jogszabály.

Az összegző módosító indítvány elfogadásával a parlament döntött arról is, hogy azoknak a dohányipari vállalkozásoknak, amelyek idén termelő beruházást valósítottak meg Magyarországon, lehetővé válik, hogy az általuk fizetendő adót a megvalósított beruházás összegének egy részével csökkentsék. A jogszabály szövege szerint az adófizetési kötelezettség - legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékáig - csökkenthető a 2014-ben beruházásként elszámolt összeg 30 százalékának és a beruházás megvalósításához igénybevett állami vagy uniós támogatások összegének különbözetével.

Szatmáry Kristóf az indoklásban ezzel kapcsolatban azt írta: Magyarországon a dohányzás továbbra is döntő szerepet játszik a betegségek kialakulásában, a halálozási okok között kiemelt helyen szerepel. Kétségtelen - folytatta -, hogy a dohányzás elleni küzdelem egyik eszköze a dohánytermékek megfelelő mértékű jövedéki adóztatása, ugyanakkor ez a teher nagyrészt a fogyasztókon csapódik le, holott nem viselhetik kizárólag ők a dohányzás egyéni-társadalmi költségeit. A dohánygyártók "személyes" tehervállalása is feltétlenül indokolt - hangsúlyozta. A fideszes politikus azt is írta, hogy az egészségügyi ellátás színvonalának növelése olyan kiemelt közpolitikai cél, amelyhez mindenképpen biztosítani kell a szükséges anyagi forrásokat.

Vagyis a törvény célja szerinte kettős: érvényt akar szerezni az igazságos közteherviselés elvének, valamint további források bevonásával segíteni kívánja az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó kormányzati elképzeléseket. E célokra, valamint a piaci versenyre tekintettel alappal feltételezhető, hogy e teher döntő részben valóban a dohányipari cégeken marad - magyarázta a jogszabályt korábban Szatmáry Kristóf.

Több termék a trafikokban

Elfogadta az Országgyűlés kedden azt a módosítást, amelynek értelmében egyebek mellett rágógumit, mentolos cukorkát, tömegközlekedési jegyeket is árulhatnak a dohányboltok, és a vásárlók a mobiltelefonjuk egyenlegét is feltölthetik ott. A javaslatról a képviselők 122 igen és 62 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett határoztak. (Tegnap döntöttek arról, hogy a trafikok kizárólag állami vagy azzal szerződésben álló dohány-kiskereskedelmi ellátóktól vásárolhatnak dohányterméket a jövő év szeptemberétől, amivel egy időben két lépésben növelték a dohánytermékek jövedéki adóját is.)

Annak érdekében, hogy lehetőség legyen a dohányboltok számának fokozatos csökkentésére, a korábban 2000 lakos után kiírt egy dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság helyett a küszöb 3000 ember lesz. A jogszabály megteremti annak lehetőségét is, hogy azokon a területeken, ahol a dohányboltok számának csökkentése indokolt lehet, a jogosulttal a koncessziós szerződés megszüntetéséről megállapodás születhessen.

Bővül azon esetek köre is, amikor a kiíró nem köteles - az érdeklődés nyilvánvaló hiányában - a koncessziót újra és újra meghirdetni. Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára korábban a társadalmi igényekkel és elvárásokkal, a dohánytermék-kiskereskedőktől kapott jelzésekkel és az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalataival indokolta a törvénymódosítást.

Drágább lesz a letelepedési államkötvény

Az Országgyűlés kedden 250 ezer euróról 300 ezer euróra emelte a befektetői letelepedés feltételéül szolgáló államkötvény névértékét. A képviselők 121 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadták el a szigorítást kormánypárti kezdeményezésre.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője előterjesztésének indoklásában hangsúlyozta, a befektetői letelepedés jogintézményének bevezetése óta folyamatosan nő az érdeklődés, és mivel a magyar program a legolcsóbbnak számít az Európai Unió tagállamainak hasonló programjai között, indokoltnak tűnik az emelés. A hazai program összehasonlító áron még így is a legversenyképesebb marad - tette hozzá.

A kormánypárti politikus emlékeztetett: a nemzetgazdasági célú tartózkodási engedélyt, majd az erre tekintettel kibocsátott nemzeti letelepedési engedély intézményét 2012. december 28-i hatállyal vezették be, az azóta szerzett tapasztalatok pedig változtatásokat tesznek szükségessé.

Átalakuló köznevelés

Az Országgyűlés kedden több ponton kiterjesztette a kormány és az oktatásért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörét a köznevelést érintő kérdésekben. A képviselők emellett létrehozták a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmát, továbbá kimondták, hogy szülői kérésre nem lehet évfolyamismétlést engedélyezni az első osztálynál magasabb évfolyamokon. A képviselők 122 igen szavazattal, 63 nem ellenében döntöttek a köznevelésről szóló jogszabály változtatásáról Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere javaslatára.

Ennek alapján a kormány felhatalmazást kapott, hogy részletesen meghatározza, mely tanulókat veszélyeztet lemorzsolódás és az érdekükben milyen jelző- és támogatórendszerre van szükség. A kabinet emellett a vallási és nemzetiségi iskoláknál rendeletben határozhatja meg az esélyegyenlőség előmozdításának sajátos feltételeit. A parlament az antiszegregációs kerekasztal javaslatára ezen pont alkalmazásánál külön kimondta, hogy a kabinetnek tekintettel kell lennie a jogellenes elkülönítés tilalmára.
A törvény módosított szövege alapján lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak számít, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása szükséges.

Az oktatásért felelős miniszter - aki jelenleg Balog Zoltán - lehetőséget kapott, hogy rendeletben állapítsa meg az óvodai felvétel eljárási rendjét, valamint az azzal kapcsolatos feladatokat, továbbá döntsön a tanulókat megillető juttatásokról, kedvezményekről.

A miniszter szintén rendeletben állapíthatja meg a Nemzeti Pedagógus Kar tagságának körét, országos és területi szervezeti felépítését, működését, feladatait és jogait. A tárcavezető emellett rendeletet alkothat a nem állami költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által alapított, illetve fenntartott köznevelési intézmény működési engedélyének részletes szabályairól is.

A fentieken kívül a Ház felhatalmazta a kormányt, hogy köznevelési szerződés tartalmát, érvényességi idejét és a megkötésére vonatkozó eljárásrendet is rendeletben állapítsa meg. Balog Zoltán szerint azért szükséges eltörölni azt a lehetőséget, amellyel az eredményesen elvégzett - elsőnél magasabb - évfolyamok szülői kérésre megismételhetők, mert azzal nem sokan éltek, akik mégis, azok esetenként nem a magasabb tudásszint elérésére, hanem visszaélésre használták gyermekük előrehaladásának fékezését. A változtatásokkal rögzítették, hogy az 50 óra közösségi szolgálat elvégzését a középiskola befejezését közvetlenül követő vizsgaidőszakban megkezdett érettségi megkezdéséig kell igazolni.

Új ünnepnap is lesz
Az Országgyűlés kedden a magyar zászló és címer napjává minősítette március 16-át. A képviselők 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Németh Szilárd kormánypárti frakcióvezető-helyettes előterjesztését. A két politikus eredeti kezdeményezésében még március 23-át javasolta a magyar zászló és címer napjának, azonban frakciótársuk, Balla György egy módosító javaslatban a dátum március 16-ra módosítását kezdeményezte arra hivatkozva, hogy az eredetileg javasolt dátum nyolc éve a magyar-lengyel barátság napja, a nemzeti zászlónak és címernek pedig indokolt lenne önálló napot kijelölni. Rogán Antal és Németh Szilárd javaslatuk indoklásában kifejtették, a magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld színű zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, tiszteletük az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége. A képviselők azért március 23-át javasolták a magyar zászló és címer napjának, hogy az ország így emlékezhessen az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának napjára, amely nyilvános ünnepek alkalmával az összes közintézmény és magyar hajó esetében kötelezővé tette a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát. A fideszes politikusok szerint a zászló és címer napja alkalmat adna az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, civil szervezeteknek, közösségeknek a magyar zászló és címer közös megünneplésére, kezdeményezések elindítására. A határozat javaslat alapján először 2015-ben kell ünnepelni a nemzeti zászló és címer napját.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

unortodox, 2014.12.16 13:13

jó hírek ...,25 éves késések !! ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html