Ismét egy helyezés, amelyre nem lehetünk büszkék

Az index négy fő indikátoron (megelőzés, kezelési eljárások, az ellátáshoz való hozzáférés, elért eredmények)  belül 31 almutatót sorol zöld, sárga vagy piros zónába (zöld=jó, sárga= elfogadható, piros=nem megfelelő, rossz) ezzel meghatározva a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és ellátásának minőségét az egyes országokban.

Magyarország a szívbetegségek megelőzése terén csak a cukorfogyasztással és az iskolai évek alatti testmozgással került a zöld zónába, míg a zöldség-gyümölcs és alkoholfogyasztással, valamint a magasvérnyomás-betegség előfordulásával a piros zónába sorolták a magyar eredményeket az index készítői.

A szívbetegségek magyarországi kezelési eljárási közül a koszorúerek katéteres tágítása, illetve áthidaló műtéte, valamint a gyógyszeres kezelések minősítése kapott pirosat, míg az ellátáshoz való hozzáférés terén a sárga zónában maradtak a hazai mutatók.

Az eredményeket illetően viszont végképp nincs ok a büszkeségre, a négy almutató közül kettővel, az akut szívinfarktust követő 30 napon belüli halálozási, valamint a szív- és érrendszeri betegségek standardizált halálozási rátájával piros zónában áll Magyarország. Ennél rosszabb mutatókat csak a litván és a horvát egészségügynek sikerült produkálni, a ciprusi és a szlovák ellátórendszer pedig ugyanannyi pontot ért el, mint a magyar.

Az index összefoglalója szerint Magyarországon sürgősen javítani kell a magyarok életstílusán és szokásain, s megfelelő gyógyszereket kell alkalmazni  a vérnyomás és a vérzsírszint csökkentésére, kiemelik: az ellátás színvonalát is fejleszteni kell.