Lázár szavaiból az derült ki, hogy több lépést is terveznek az ország megújítására, hétfőn a miniszterelnök beszélni fog a parlamentben. Itt már várható valamiféle kommunikáció a reformlépésekről, de az intézkedéseket inkább az alkotmányozási folyamat kezdete előtt - március 15-éig -, illetve az új alaptörvény április 18-ára tervezett elfogadása után jelentheti be Orbán Viktor.
A lépéseknek vannak olyan pontjai, amiben a frakcióknak két héten belül állást kell foglalniuk - fogalmazott Lázár.
A frakcióvezető szavai alátámasztják azt a korábbi értesülést, amely szerint egy-két hetet csúszhat a reformcsomag véglegesítése a február végi ígérethez képest. A csúszást az okozhatja, hogy a kiadások csökkentését célzó lépések összeszedésével, kidolgozásával nem áll jól az apparátus, illetve a bevételi és kiadási oldali egyenlegjavító intézkedések eddig hangoztatott egyharmad-kétharmad aránya kissé eltolódhat a bevételi irányba.
A politikus arról is beszélt, hogy a frakciók szerint a szociális népszavazás eredménye kőbe van vésve. Mindez azt jelentheti, hogy a kormány a reformlépések kapcsán nem tervezi sem a felsőoktatási tandíj, sem a vizitdíj bevezetését.
Amint arról beszámoltunk, a két kormánypárti frakció úgy döntött, semmilyen formában nem támogatja a Duna vízlépcsőzését, erőművek építését.
Már a pénteki kormányülés újra napirendre tűzi a kötelező áramátvételi tarifa (kát) ügyét. Lázár kijelentette: két célt tűztek ki, a kát-rendszer mihamarabbi megszüntetését és az emberek megvédését a távhőár- és áramtarifa-emelkedésétől.
Lázár szerint következő hat hónap az emberek védelméről fog szólni a közszolgáltatók és a bankok áremeléseivel szemben. A frakció ezért három monitoring bizottságot állít fel: az egyik az emberek jövedelmének változását, a másik a közszolgáltató cégek politikáját, a harmadik a banki szolgáltatások díjainak emelkedését követi majd.