A magyar kormány a gyengébb forintot preferálja, ugyanis ezzel fogja tudni támogatni a magyar gazdaság legfontosabb növekedési motorját, az exportot - vélik a Royal Bank of Scotland (RBS) devizastratégái, akik arra hívták fel ügyfeleik figyelmét, hogy a régióban Magyarországnak van a legnagyobb exportkitettsége, ami GDP arányosan 96 százalék (Szlovákiának ez a ráta csupán 94 százalék, míg Lengyelország esetében 46, Romániában pedig 38 százalék).

Amint arról beszámoltunk, szintén szerdán jelent meg, hogy a Morgan Stanley lefelé módosította magyarországi GDP-várakozását, a Danske Bank pedig arra figyelmeztetett, hogy az unortodox politika folytatás esetén rövid időben belül összeomolhat az ország finanszírozása

Devizahitelek teljes forintosítása

Az RBS szakemberei szerint Orbán Viktor kormányfő által meghirdetett növekedési célok ezért elsősorban az árfolyamgyengítésre fognak összpontosítani, de ehhez a kormánynak előbb stabilizálni kell a devizahitelesek problémáját. Az RBS ezért arra számít, hogy a gazdaságpolitika hamarosan bejelenti a devizahitelek forintosításának programját, hogy felgyorsítsa az érintett háztartások és kisvállalatok adósságának teljes konverzióját, ami jelenleg nem haladja meg a 40 százalékot. Az RBS adatai szerint tavaly ősszel 3700 milliárd forintnyi (mintegy 12,4 milliárd eurónyi) devizaadóssága volt a magyar háztartásoknak. Ezen belül a 90 napon túli nem teljesítő hitelállomány tavaly év közepén 754 milliárd forint, vagyis mintegy 2,5 milliárd euró volt, miközben a már átstrukturált, de még teljesítő hitelek értéke 514 milliárd forintot, mintegy 1,7 milliárd eurót tett ki - a bankház számításai szerint.

Devizatartalék elégetése

Az RBS azt jósolja, hogy a kormány a konverziónál nagyban fog támaszkodni az MNB devizatartalékaira, innen 2,5-3 milliárd eurót is felhasználhatnak. Ahhoz, hogy a forintosítás után is működőek és teljesítők maradjanak a hitelek, a frank jelzáloghitelek esetében a háztartások adósságának 55 százalékát el kellhet engedni, míg az euró jelzáloghitelek esetében 45 százalékos lehet a könnyítés. Mindez jelentős terhet fog róni a költségvetésre és a jegybanki tartalékokra.

Másként látja a helyzetet a UBS elemzője, Kovács György, aki szerint az állam és a háztartások jelentős devizaadóssága miatt aligha lehet kétséges, hogy a forint gyengülését egy ponton túl nem fogják tétlenül nézni a döntéshozók. A szakember arra számít, hogy csak a 90 napon túli lejárt tartozással bíró devizahitelesek ügyét rendezi majd a kormány, ám ennek nem lehet érdemi hatása a forint kurzusára.

Meredekebb kamatesés, gyengébb forint

Mivel az infláció meredeken esik - elsősorban a gyenge belső fogyasztásnak köszönhetően - a jegybank továbbra is agresszív kamatpolitikát folytathat. Az RBS arra számít, hogy az új MNB-vezetés már a március 26-i ülésen jelzését fogja annak adni, hogy segíti a kormány növekedési politikáját, ezért a várakozásokkal szemben nem 25, hanem 50 bázispontos vágást fog végrehajtani (ahogy tette azt az elmúlt hetekben a mexikói és a lengyel jegybank is). A magyar kamatpálya alját 3-3,5 százalék közé várja az RBS, szerintük ennek eléréséig 25-50 bázispontos lépésekben fognak vágni, ami viszont komolyan megnövelheti a forint volatilitását. Adott esetben szükség lehet arra, hogy a jegybank szóbeli intervencióval támogassa a forintot, de ennek intenzitása a devizahitelek átváltásával lecsökken.