A Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja január 16-án érkezett Budapestre a szokásos éves, az úgynevezett IV. cikkely szerinti felülvizsgálat miatt. Ez - mint ahogy azt az IMF részéről többször hangsúlyozták - nem a hivatalos, IMF és a magyar kormány közötti tárgyalások folytatása volt, arra jelenleg sincs konktrét időpont. Az IMF a jelenlegi felülvizsgálatot az Európai Bizottsággal szorosan együttműködve végezte. (Az Európai Bizottság közleménye itt, az Nemzetgazdasági Minisztérium véleménye itt olvasható.)

A delegáció megállapította, hogy a magyar gazdaság négy éven belül másodjára süllyedt recesszióba, amelynek során a belső fogyasztás és a beruházások csökkenése mellett a munkanélküliség továbbra is makacsul magas szinten ragadt.

Kapcsolódó

Miközben a fiskális deficitet 2012-ben jelentősen csökkent a korábbi lazítások korrekciójaként, a gazdaságpolitikai intézkedések következtében romlott a befektetési környezet. Az IMF szerint új gazdaságpolitikai pálya szükséges a középtávú fiskális kiigazítás fenntartható pályára állításához, hogy a gazdasági növekedést ösztönözze, erősítse a bizalmat, helyre állítsa a pénzügyi szektort és támogassa azokat a strukturális reformokat, amelyek a magyar gazdaság potenciális teljesítményének javítását eredményezhetik.

A nemzetközi szervezet főbb megállapításai a következők:

  • A magyar gazdaság recesszióban van, a gyors fellendülés kilátásai egyre gyengébbek: A GDP 2012-ben becslések alapján 1,5 százalékkal zsugorodott a belső fogyasztás és a beruházások csökkenése, valamint egy jelentős pénzügyi konszolidáció következtében. Ez alól az exportorientált feldolgozóipar volt a kivétel. A munkahelyteremtés a magánszektorban vérszegény, a munkanélküliség pedig nagyjából változatlan maradt a kormány által indított közmunkaprogramok ellenére. A vállalati és lakossági hitelezés továbbra is szűkül. A jelenlegi gazdaságpolitikai döntések alapján a gazdasági aktivitás 2013-ban is stagnálni fog, a nettó exportból származó enyhe pozitív hatást a folytatódó gyenge belső kereslet vélhetően kioltja.
    Az IMF megállapítja: a magyar kormány abban bízik, hogy az eurózóna nagyobb bővülése, a kiválasztott feldolgozóipari cégekkel kötött stratégiai megállapodások, és az EU-források gyorsabb abszorpciója ösztönözni fogja a gazdaságot az elkövetkezendő években. A legutóbbi gazdaságpolitikai döntések nyomán a gazdaság 2013-ban is csupán stagnál és amennyiben a beruházások nem indulnak felfelé a mostani történelmi mélypontról, valamint a fajlagos bérköltségek sem csak moderáltan nőnek, negatívan hat a versenyképességre és a növekedésre egyaránt.
  • A magyar gazdaság gyenge teljesítménye strukturális okokra vezethetők vissza, de egyes belföldi gazdaságpolitikai intézkedések is hozzájárulnak ehhez. Az állami és lakossági szektorban végbement, egyébként szükséges mérlegalkalmazkodás (deleveraging) elkerülhetetlenül negatív hatást gyakorolt a növekedésre. Annak ellenére, hogy javult az egyensúlyhiány, a kiigazítás folyamata még mindig nem fejeződött be és a gazdasági aktivitást továbbra is vissza fogja húzni. Az IMF megjegyzi, hogy a kormány a gazdasági zsugorodás hatásait a háztartásoknál minimálbér-emeléssel. ingatlanhitelesek megsegítését célzó intézkedésekkel, valamint rezsicsökkentéssel próbálta ellensúlyozni, ám a fokozott állami beavatkozások, valamint a gyakori és váratlan adótörvény-változások - különösen a vállalati szektort érintőek -, aláásta a magánszektor gazdasági aktivitását. Ez pedig egy negatív visszacsatoláshoz vezetett a lassú növekedés, a gyenge beruházási hajlandóság, a banki közvetítés romlása és a magas államadósság között.
  • A jelenlegi kedvező külső piaci környezet a korrekciós intézkedésekhez előnyös lehetőséget biztosítanak. A 2012 elején bekövetkezett külső piaci környezet javulása leginkább a nagy jegybanki (ECB, Fed, BoJ, BoE) intézkedéseknek volt köszönhető, illetve annak, hogy a magyar kormány elkötelezte magát a fiskális konszolidáció mellett. Magyarország nagy finanszírozási igényének kielégítésében segítséget jelent a meglepően nagy mértékű állampapír-vásárlás, különösen külföldiek részéről, ám, miközben ez üdvözlendő fejlemény, az ország legérzékenyebb gyenge pontjára is rámutat. A bruttó külső és állami finanszírozási igény nagyon magas maradt, így egy hirtelen változás a befektetői viselkedésben alááshatja a pénzügyi stabilitást. Ilyen körülmények között pedig a bizalom és a pénzpiacokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében kiemelten fontosak az erős gazdaságpolitikai intézkedések - figyelmeztet az IMF.
  • A közeljövőben Magyarországnak három egymással összefüggő kihívásra sürgős választ kell adnia: fenntartani a fiskális konszolidációt az államadósság csökkentése érdekében, de a befektetéseket és a foglalkoztatási hajlandóságot erősítő ösztönzőkkel; helyre kell állítani a pénzügyi rendszert annak érdekében, hogy a befektetések a gazdaság eredményes közvetítőivé váljanak; strukturális reformokkal javítani kell a potenciális növekedést.

Fiskális politika

  • A kormány 2012-ben nagy elszántságot mutatott a fiskális konszolidáció mellett: A magyar kormány prioritásai közé emelte, hogy 2012-13-ban a teljes hiányt a GDP 2,5-2,75 százalékára viszi le annak érdekében, hogy kikerülhessen az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Az egyébként szükséges fiskális konszolidáció során azonban a kormány túlzott mértékben hagyatkozott ad hoc intézkedésekre (áfaemelések, szektoriális adók - beleértve a banki tranzakciós illetéket -, kiadáscsökkentő lépések), hogy betömje a tervezettnél lassabb növekedés, a kiadási oldalon keletkező nyomás, a költséges intézkedések miatt keletkezett költségvetési lyukakat, ami errodálta a politikai döntéshozatal iránti bizalmat is.
  • A jelenlegi gazdaságpolitikai intézkedésekre alapozva az IMF szerint az államháztartási hiány 2013-15-ben emelkedni fog. Azt feltételezve, hogy az Országvédelmi Alap tartalékai megmaradnak, a hiány várhatóan eléri a GDP 3,25 százalékát 2013-ban, aminek az oka az IMF szerint a bevételek elmaradása lehet (tranzakciós illeték, e-útdíj csúszása, az oktatásra fordítandó magasabb kiadások, uniós források önrésze). A hiány várhatóan 3 százalék felett marad 2014-15-ben is. Ennek következtében az államadósság a GDP 78 százaléka körül ingadozik majd - mintegy 10 százalékponttal a válság előtti szint felett a 2012-ben végrehajtott jelentős konszolidációs törekvések, valamint a magánnyugdíjpénztárak 2011-es megszüntetéséből származó egyszeri hatás ellenére.
  • A szükséges kiigazításokkal kapcsolatban a delegáció közleménye megjegyzi: az eredeti Széll Kálmán-terv helyesen helyezte a hangsúlyt a kiadási konszolidációra a strukturális reformok végrehajtását. Az ebben lefektetettekhez képest azonban az állami kiadások továbbra is (az uniós források felhasználásának felgyorsítása ellenére) magasak - a régióban a legmagasabbak között van. A szervezet újfent felhívja a figyelmet, hogy a kiadások racionalizálása teret nyitna az adórendszer átalakításához, ami ösztönözné a befektetéseket, a munkaerő-piaci részvételt és a növekedést. Az IMF a javasolt lépések között említi a kormányzati bürokrácia korszerűsítését; a veszteséges állami közlekedési vállalatok átstrukturálását; a célzottabb szociális juttatásokat a kiszolgáltatottabb rétegek felé; a szektoriális adók fokozatos kivezetését a társasági adórendszer korszerűsítése mellett; az szja-ban lévő munkaerő-piaci részvételt nem ösztönző szabályozások megváltoztatását a munkaerő-keresletet ösztönző Munkahelyvédelmi tervben megfogalmazott intézkedések kiegészítése érdekében; adókiadások csökkentését; az áfacsalások visszaszorítása érdekében a már eddig bevezetettek mellett további intézkedéseket, különösen az élelmiszeriparban.

Monetáris és árfolyam-politika

  • Az elmúlt időszakban folyamatosan, egymás után végrehajtott kamatvágások folytatásával kapcsolatban az IMF arra figyelmeztet: további lazítás nagyon óvatos mérlegelést igényel. Az infláció 2013-ban várhatóan 3,5 százalékra mérséklődik a rezsicsökkentés következményeként. Az IMF szerint az alacsonyabb alapkamat valószínűleg nem lesz hatással a hitelezésre és az aggregált keresletre a bankszektor jelenlegi nehéz működési környezetében. Emellett még mindig jelentős a privát és az állami szektor devizakitettsége és további gyors kamatvágások - amennyiben jelentős leértékelődést eredményeznek - destabilizáló hatásúak lehetnek. Az IMF szerint erős szabályozási környezet - beleértve az MNB függetlenségét - és egy hiteles inflációkövető rezsim tartós javulást eredményezne mind az üzleti, mind a piaci hangulatban. Az IMF emellett azt is megjegyzi, hogy a sokkok elleni védelem érdekében a jegybanki tartaléknak megfelelően magas szinten kell maradnia.

Pénzügyi szektort érintő intézkedések

  • A bankrendszernek jelentős kihívásokkal szembesül. A bankrendszer általában véve likvid és többnyire jól feltőkésített, de a különböző intézkedések következtében a lakossági és vállalati bedőlt hitelek aránya jelentősen, 21 illetve 15 százalékra emelkedett 2012-ben, és 2013-ban további növekedés várható. A bankok hitelállománya a régiós folyamatoktól eltérően zsugorodik, és ha ebben nem lesz változás, akkor a gazdaság sem tud növekedni.
  • A hitelezési helyzet javítása érdekében a bankrendszer működésének javítása szükséges. Kulcsfontosságú lenne a kormányzati gazdaságpolitikai kiszámíthatóságának növelése, az adóterhek csökkentése, illetve olyan rendszerek kiépítése, amely segítenek a bankoknak a hitelportfólió tisztításban (beleértve az adóterhek, a jogi és szabályozási korlátok eltörlését). Ez sokkal inkább hatékony lenne, illetve kevésbé lenne költséges, mint az, ahogy a kormány az adókedvezményeken keresztül gondolkodik a hitelezés élénkítésén, illetve állami bankokon keresztül szeretné felpörgetni a hitelezést. Kézzelfogható eredményekre lenne szükség abban, hogy a kormány valóban új egyezséget akar kötni a bankokkal.
  • Prudenciális normák követése hozzájárulhat a még mindig nagy árfolyamkitettség csökkentéséhez. A bankrendszer FX-swap állománya 2011 végéhez képest közel egyharmadával mérséklődött, azzal párhuzamosan, ahogy a devizahitel állomány is csökkent, de a magas állomány még mindig hordoz magában likviditási, illetve megújítási kockázatokat.
  • A válságmenedzsment és annak kezelésére irányuló intézkedéseket felül kellene vizsgálni a kulcsfontosságú területeken. A pénzügyi felügyelet hatáskörét és felelősségét egyértelműen kijelölő szabályozás kell.

Strukturális kérdések

  • Komoly gondok vannak a magyar gazdaság potenciális növekedésével: a potenciális GDP a jelenlegi várakozások szerint nulla közeli szinten van és 1-1,5 százalék között marad középtávon. A nulla százalék körüli potenciális növekedésben fontos ok az IMF szerint (is), hogy a termelőkapacitások az utóbbi években a régiós országoknál nagyobb mértékben szűkültek, a beruházási ráta rekord alacsony szintre csökkent és bár a munkaerőpiacon az aktivitási ráta növekedett, de nemzetközi összevetésben még mindig alacsonynak számít.
  • A gazdaságpolitikai döntések kiszámíthatóságának javítása, illetve a valamennyi vállalkozás számára egyenlő feltételek biztosításának és a strukturális reformok végrehajtása rendkívül fontosak a gyorsabb gazdasági növekedés és az életszínvonal növelése érdekében.