Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az előző nap este megindult csapadék, amely a Dunántúlon hamarosan intenzív havazásba váltott erősödő északi majd északnyugati széllel társult, amely a délutáni órákra már viharossá fokozódott március 14-én. A rendkívüli időjárási helyzetet egy, a mediterrán térségből fölénk sodródó, és itt gyorsan kimélyülő ciklon hozta létre. A ciklon energiáját abból a jelentős hőmérséklet különbségből merítette, amely az Észak-Európában fokozatosan felhalmozódott hideg, és az Afrikai eredetű meleg légtömegek között jött létre. A sarki eredetű hideg levegő már néhány nappal korábban lezúdult Nyugat-Európára és a hazaihoz hasonló intenzív havazást és lehűlést okozott Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban - írta elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat (met.hu).

Ha az ilyen jellegű hidegbetörések északnyugatról érik el a Kárpát-medencét, akkor ez hazánkban rendszerint egy gyorsan mozgó hidegfront formájában jelentkezik, amely a jelenleginél jóval kevesebb bajt okozva vonul át felettünk. Ezúttal azonban a hideg levegő először a Földközi tenger medencéjébe zúdult, ahol nagykiterjedésű mediterrán ciklont keltett.

A mediterrán ciklont az északi futóáramlás mélyítette

A ciklon mélyülését két tényező is segítette: egyrészt a Földközi-tenger fölött található meleg nedves levegő a bezúduló hideggel keveredve erőteljes felhő és csapadékképződést okozott. Az így létrejövő feláramlások mélyíteni kezdték a ciklont, de ez a jelenség gyakran fordul elő ebben az időszakban a mediterrán térségben. Ezúttal azonban egy másik hatás is szerepet játszott: a nagy magasságokban kanyargó, és az egész északi féltekét körbefogó szélcsatorna, az úgynevezett jet-stream, vagy futóáramlás.

A 9000 méter magasságban (300 hPa nyomás szinten) összpontosuló futóáramlás ezúttal éppen a fejlődő ciklon közelében volt a legerősebb és ugyancsak hozzájárult a ciklon gyors mélyüléséhez. A fenti két hatás eredményeként az északkeletre elmozduló ciklon gyorsan mélyülve elérte az Adriai-tenger partjait és 13-án este a csapadéksávja már a déli és délnyugati megyéinkben okozott esőt és záporokat.

Az ilyen típusú, délnyugatról felhúzódó mediterrán ciklonok fontos szerepet töltenek be térségünk csapadékellátásában. A 2011-es és 2012-es év rendkívüli szárazsága jórészt e ciklonok elmaradása okozta. Ebben az esetben azonban a korábban említett észak-déli hőmérsékleti kontraszt hatására az alacsonyabb légrétegekben északnyugatról, az Alpok keleti oldalán is erőteljes hidegbeáramlás indult meg, amely éppen a térségünkben szabályosan kettévágta a ciklont, és Horvátország, Szerbia fölött egy önálló mag fűződött le.

A legnagyobb problémát a hófúvás okozta

A Dunántúlon, ahol a ciklon hátoldala a már hamar kifejtette hatását, jóval kevesebb csapadék hullott, azonban a hófúvások mégis itt voltak a legerősebbek. Ennek oka a szél volt, amelynek a legerősebb lökései a Balaton környékén meghaladta a 30 m/s sebességet.

Ehhez hozzájárult, hogy az erős vihar 12-18 órán keresztül fennmaradt és az átlagszél is nagyon magas, 16-18 m/s volt. Ez a ciklon sok tekintetben hasonlított a 2010 tavaszán pusztító két viharra, a Zsófia és Angéla névre keresztelt ciklonokhoz. Az ország legszelesebb helye, a Bakonyban található Kab-hegy 46 m/s-os legerősebb széllökése sem sokban maradt el a 2010-es maximumtól.

A legnagyobb problémát a hófúvás okozta. A mostani hófúvásos helyzet egyáltalán nem tekinthető tipikusnak a térségünkben. A legtöbb téli hófúvást általában az alacsonyabb hőmérsékleten kialakuló és az átfagyott talajra hulló un. porhó okozza. A finom porhó esetén még viharos szél sem szükséges a hótorlaszok kialakulásához. Ezúttal azonban a talaj egyáltalán nem volt hideg, az előző hetekben még hajnali fagy is ritkán fordult elő.

A nedves hó építette a torlaszokat

A talajra hulló nedves havat eleinte még nem is tudta felkapni a szél, azonban éppen ez a nedves, nagy szemű hó okozta az elsődleges problémát: a látástávolság drasztikus csökkenését, amely az utakon több ütközéses baleset kiváltója volt. A havazás intenzitásának növekedésével a talajfelszínen kialakult az összefüggő hóréteg és március 14-én délutántól a viharos szélben már gyorsan épülni kezdtek a hótorlaszok. Az országban nem hullott rendkívül sok hó, azonban főként a Dunántúlon az orkán erejű szél hatására a hó vastagsága pár méteren belül nagyon sokat változott a tereptárgyaktól függően.

A sík terepeken, a hóbuckák önmagukat hizlalták azzal, hogy akár egy szárnyprofil esetén, felgyorsult fölöttük az áramlás, majd a bucka szél alóli oldalán a lelassuló légmozgás nagyobb mennyiségű havat rakott le. Mivel az áramlás 48 órán keresztül állandó irányú volt, így több száz méter hosszú dűnék alakultak ki. Ha az úton keresztül húzódó dűnét a hókotrók megtörték, annál gyorsabban rakódott vissza a hó. Sokat rontott a helyzeten az, hogy az út menti fasorokat az elmúlt években szisztematikusan kivágták, a hófogókat pedig sokfelé már összeszedték.

Januárban lebénult volna az ország

Március 15-én a Dunántúlon sokat javult a helyzet, éppen azzal, hogy a hóréteg eloszlása nem volt egyenletes. Ahol a szél elfújta a havat, a még mindig meleg talaj hatására foltos lett a hótakaró. Az időnként megjelenő nap sugárzása így jobban érvényesült és gyorsan megolvasztotta a havat, amit a még mindig viharos szél már nehezebben mozdított meg. Ugyan ilyen időjárási helyzet januárban 3-4 napon keresztül megbénította volna az egész országot. A ciklon mögött bezúdult hideg levegő hatására március 16-án hajnalban a napi hidegrekord is megdőlt.

A helyi hatások egy-egy területen ugyancsak erősen befolyásolták a hóviszonyokat. Az a tény, hogy a Balatonon nem volt jég, azt eredményezte, hogy az orkán erejű szél jelentős hőmennyiséget szállított a déli part irányába, amely hatására a lehullott hó gyorsan megolvadt és torlaszok is nehezebben alakultak ki. Az időjárási modellek szél és hőmérsékleti mezejében jól lehet látni ezt az anomáliát, amely a hó vastagságában is megnyilvánult. Ennek köszönhető, hogy a 7-es számú úton a Balaton közelében nem alakultak ki jelentős hótorlaszok, míg az onnan délre tartó utakon már kritikus volt a helyzet.