Itt az inflációs meglepetés - így látják az elemzők

Augusztusig maradhat a negatív inflációs ráta, az MNB további kamatcsökkentést hajthat végre.
Napi.hu, 2015. március 10. kedd, 11:41
Fotó: MTI/EPA

Az 1,2 százalékot valószínűsítő várakozásoknál kisebb mértékben, 1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak februárban az egy évvel ezelőttihez képest, míg 0,5 százalékkal emelkedtek januárhoz képest. A maginfláció kismértékben, 1 százalékra emelkedett, ami továbbra is tükrözi az inflációs nyomás hiányát.

Az elmúlt hónapokban megfigyelt folyamatok határozták meg februárban is az inflációs folyamatok irányát. Éves összevetésben folyatódott az élelmiszer, az üzemanyag, a ruházkodási cikkek, illetve a tartós fogyasztási cikkek árának csökkenése, míg a szolgáltatások, dohányáruk és szeszes italok ára emelkedett. A januárban látottakhoz képest februárban 2,6 százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak. Részben ennek köszönhető, hogy az inflációs ráta elrugaszkodott a januárban látott történelmi mélyponttól, illetve hogy havi alapon már 0,5 százalékos növekedést láthattunk a fogyasztói árakban - kommentálta az adatokat Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője.

A februárban a pénzromlás üteme elindult a pozitív tartomány felé, azonban még hónapokig - akár szeptemberig - 0 százalék alatt ragadhat az infláció. A következő hónapokban nagy kérdés az üzemanyagárak alakulása, hiszen a KSH által becsült fogyasztói kosárban jelentős a súlya, így egy kisebb mértékű árváltozás is nagy hatással lehet az inflációs pályára. Amennyiben az alacsony üzemanyagárak begyűrűznek a termékek árába az úgynevezett másodkörös hatások, akkor még a jelenleg vártnál is tovább maradhat 0 százalék közelében az infláció - vélik az elemzők.

A forint árfolyamának tavalyi gyengülése ellenére is folytatódott az árak csökkenése februárban, igaz, az 1 százalékos év/év mérséklődéssel szemben a piaci várakozások 1,2 százalékról szóltak - derül ki Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárjából. Véleménye szerint a jelenlegi kilátások alapján augusztusig negatív tartományban maradhat az infláció, azaz folytatódhat a defláció, azonban ennek mértéke fokozatosan enyhülhet. Az inflációra nézve mérséklődtek a lefelé mutató kockázatok az olajárak emelkedése és a dollár jelentős erősödése miatt (noha az olajárak még így is közel 50 százalékkal maradnak el az egy évvel ezelőtti szinttől.).

Tartósan alacsony olajárak esetén további rezsicsökkentés sem zárható ki, ami további lefelé mutató kockázatot jelent az infláció tekintetében. Ugyanígy lefelé mutató kockázatot jelenthetnek az oroszországi élelmiszerbeviteli korlátozások, amik tartósan lefelé szoríthatják az európai, és ezen keresztül a hazai élelmiszerárakat. Enyhén felfelé mutató kockázatokat jelentenek ugyanakkor az idei adóváltozások (termékdíjak bevezetése szélesebb körben, népegészségügyi termékadók növelése a szeszesitalok esetében, a fizetős autópálya szakaszok kiterjesztése), ezeket azonban messze ellensúlyozzák az előbb említett tényezők - hangsúlyozza Suppan. Így az idei átlagos infláció is enyhén negatív lehet, míg 2016-ban 2,5 százalékos átlagos inflációra számítanak a Takarékbankban.

Mivel az infláció az inflációs célkitűzést feltehetően nem éri el belátható időn belül (2016 utolsó negyedéve előtt nem számítanak a 3 százalékos inflációs cél elérésére), így az MNB a jövő év végéig alacsony szinten tarthatja az alapkamatot. A piaci szereplők ugyanakkor nem tartják kizártnak a kamatcsökkentési sorozat folytatását, amit a határidős kamatlábpiac is áraz. A kamatok további csökkentését az MNB legutóbbi kommunikációja alapján a márciusban megjelenő új inflációs jelentés - amiben feltehetően meredeken csökkentik az inflációs előrejelzést - is megalapozhatja, amit a kedvező nemzetközi környezet, az ECB mennyiségi lazítása, valamint a hazai adósság idei várható felminősítése is támogathat.

A defláció mérséklődésére számítani lehetett a legfrissebb nemzetközi adatok, például csehországi mutatók alapján. Fordulópont közelében lehetnek az inflációs folyamatok mind a nemzetközi, mind a magyar porondon - véli Németh Dávid, K&H Bank vezető elemzője. Az egyik legfontosabb tényező a jövőben az olajár alakulása lesz, ha nem esik tovább az olaj és az üzemanyagok ára, akkor innen emelkedő inflációra lehet számítani Magyarországon is.

A részletes februári adatok alapján havi szinten elsősorban a zöldségek és gyümölcsök - a szakzsargonban nyers, feldolgozatlan élelmiszerek közé sorolt termékek - árának emelkedése mérsékelte a deflációt. Szintén fontos tényező volt februárban az üzemanyagok drágulása, emellett a piaci szolgáltatások - ezen belül az újságok, mozijegyek, könyvek és egészségügyi szolgáltatások - árának emelkedése szintén visszafogta a deflációt. Éves összevetésben azonban még mindig a legtöbb árucsoport mínuszban van, kivéve a tartós fogyasztási cikkeket és a már említett piaci szolgáltatásokat.

Összességében olyan trend látszik kibontakozni, amely a feldolgozatlan élelmiszerek árának emelkedését, az üzemanyagok és szolgáltatások drágulását vetíti előre. A szakember szerint a jelenlegi kilátások alapján az éves átlagos infláció 0 százalék körül lehet.

Balatoni András, az ING vezető elemzője szintén úgy vélekedett, hogy augusztus-szeptemberig csökkenhetnek a fogyasztói árak, de szerinte addig lehet egy-két hónap, amikor átmenetileg drágulás jöhet.

HOZZÁSZÓLÁSOK