Az elemzők megosztottak voltak, a Reuters-konszenzusa tartást valószínűsített, míg az MTI által idézett Londonban végzett körképből az derült ki, hogy az elemzők teljesen megosztottak voltak a monetáris tanács döntése előtt. A monetáris tanács megtárgyalta az MNB 2007. novemberi „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadványát. A jelentésben bemutatott előrejelzéssel összhangban a monetáris tanács úgy ítéli meg, hogy a következő két évet az infláció fokozatos csökkenése, valamint a gazdaság növekedési ütemének lassú emelkedése fogja jellemezni - olvasható az MNB közleményében. A nyers élelmiszerek árának emelkedése a korábban vártnál tartósabb inflációs nyomást jelent, ezért a fiskális kiigazítás keresletszűkítő hatása ellenére 2008-ban átlagosan 5 százalékos infláció valószínűsíthető. A monetáris tanács továbbra is azt tekinti a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy a lassan bővülő belföldi kereslet hatására az infláció 2009-ben 3 százalékra mérséklődik. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a sorozatos kedvezőtlen külső hatások miatt több éven át tartó gyors áremelkedés ne vezessen a várakozások magas szinten történő rögzüléséhez. A legutóbbi előrejelzés óta bizonyosabbá vált, hogy az élelmiszerárak - elsősorban nemzetközi eredetű - inflációja tartós jelenség. Ez utóbbi, az elmúlt időszak energiaár és egyéb kedvezőtlen kínálati oldali sokkjaival együtt, olyan környezetet teremt a monetáris politika számára, amelyben a hangsúly a közvetett inflációs hatások elhárítására, a várakozások hűtésére helyeződik. A belső kereslet lassulása segíthet a közvetett inflációs nyomás féken tartásában, ugyanis a romló értékesítési feltételek miatt a vállalatok kevésbé tudják áremeléssel kompenzálni korábban elszenvedett profitveszteségeiket. A lanyha kereslet fegyelmezőereje így a béremelések fékezésén, kedvezőtlenebb esetben a foglalkoztatottság csökkentésén keresztül járulhat hozzá a dezinflációhoz. A monetáris tanács mindazonáltal kiemelt figyelemmel kíséri a versenyszféra árazási és bérezési tendenciát. Az árstabilitás elérése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a jövő évi béremelések összhangban legyenek a termelékenység növekedésével, valamint az infláció várható csökkenésével. A nemzetközi pénzügyi piacokon továbbra is érezhető az amerikai jelzálogpiaci problémák nyomán kialakult bizonytalan légkör. A közelmúltban a befektetők kockázatvállalási hajlandósága ismét mérséklődött, ami kedvezőtlenül érintette a forinteszközöktől elvárt hozamokat. A monetáris tanács a nemzetközi környezetben és a hazai inflációs folyamatokban meglévő bizonytalanságot figyelembe véve hagyja változatlanul az irányadó kamat szintjét. A kamatszint mérséklésére abban az esetben nyílik lehetőség, ha a gazdasági folyamatok arra utalnak, hogy csökken a várakozásokon keresztül tovább gyűrűző inflációs hatások veszélye, és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci tendenciák a magyar gazdaság számára kedvezőbben alakulnak.