A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa - a prognózisokkal összhangban - 50 bázisponttal 8 százalékra mérsékelte az irányadó rátát. Egy hónappal ezelőtt meglepetésre 100 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre a testület úgy, hogy e javaslat négy voksot kapott, miközben Karvalits Ferenc és Simor András jegybankelnök beérte volna 50 bázispontos mérsékléssel, a 75 bázispontos vágásra pedig egy szavazat, Bihari Péteré érkezett.

A Napi által a múlt héten megkérdezett elemzők 50 bázispontos mérséklésre számítottak, de ugyanezt mutatta a Reuters és a Bloomberg felmérése is. Németh Dávid, az ING senior elemzője is csak akkor látott volna esélyt a tartásra, ha az euró jegyzése 275 forint fölé ment volna. Ennek épp ellenkezője következett be: hétfőn az árfolyam 268-269 között ingadozott.

A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi környezet ugyan továbbra is bizonytalan, de az elmúlt hónapokban valamelyest stabilizálódott, és a kilátások nem romlottak tovább. A globális és a magyar gazdaság gyors fellendülésére azonban a közeljövőben sem lehet számítani. A hazai gazdaságban 2010 első negyedévében indulhat meg újra a növekedés. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól.

A magyar gazdaság visszaesésében a korábban vártnál nagyobb szerepet játszott a belső kereslet, ami elsősorban a vállalati készletek drasztikus leépítéséhez és a beruházások vártnál nagyobb visszafogásához köthető. Emellett továbbra is erőteljesen csökken a lakosság fogyasztása. A növekvő foglalkoztatottsági és jövedelmi bizonytalanság, valamint a szigorodó hitelezési kondíciók a háztartásokat megtakarításaik növelésére ösztönözik. A magánszektor alkalmazkodásának következtében a külső finanszírozási igény jelentősen mérséklődik.

A hosszabb távú inflációs kilátások szempontjából a tanács a legnagyobb kockázatot abban látja, hogy a sorozatos inflációs sokkok a gazdasági szereplők hosszabb távú inflációs várakozásait is megemelhetik. A belföldi kereslet visszaesése azonban olyan mértékű, hogy az adóintézkedések közvetlen hatásától eltekintve a fenti kockázat figyelembe vételével is alacsony inflációs környezet valószínűsíthető.

A globális befektetői hangulat, és ezzel párhuzamosan Magyarország kockázati megítélése a korábbi lényeges javulást követően az elmúlt hónapban érdemben nem változott. A külső finanszírozási igény számottevő csökkenése, valamint a költségvetés kötvénypiaci finanszírozásának újraindítása ugyancsak mérsékli az ország külső finanszírozásával kapcsolatos aggodalmakat.

A reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a kockázati megítélést mérlegelve a Monetáris Tanács az alapkamat csökkentése mellett döntött. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az inflációs kilátásokat, és a kockázati megítélés is lehetővé teszi.