Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Tovább hízik a költségvetési intézmények lejárt adóssága. A Magyar Államkincstár (MÁK) most közzétett adatai szerint április végén 95,3 milliárd forint volt a lejárt kifizetetlen adósság, melyből 1,9 milliárd forint tévesen került bejelentésre. Ezt figyelmen kívül hagyva a tényleges tartozásállomány 93,4 milliárd forint. A tartozásállomány márciushoz képest 23,3 milliárd forinttal nőtt. A legnagyobb növekedés, 18,4 milliárd forint az Emberi Erőforrások Minisztériumánál tapasztalható, amely összetételét tekintve elsősorban államháztartáson kívülre irányuló - döntően áruszállítások ki nem fizetett számláiból adódó, illetve közüzemek felé fennálló - tartozás (15,2 milliárd forint), valamint állammal szembeni tartozás 2,1 milliárd forint.

A 18,4 milliárd forintból 15,2 milliárd forint az április 1-jétől központi költségvetési szervként működő, előtte nonprofit kft.-ként üzemelő 20 kórház által jelentett tartozásállomány. Ennek közel fele, 7,3 milliárd forint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórháznál jelentkezik, melyből 1,9 milliárd forint valójában nem tartozás, így nem kellett volna bejelenteni - olvasható a MÁK közleményében.

A kormányhivatalok sem fizetnek

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)  alá tartozó Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 2,1 milliárd forintos szállítói tartozásának egy része már márciusban lejárt, de az intézmény nem jelentette a Kincstár felé, így a teljes összeg április havi növekményként jelentkezik. A tartozás a kifizetések fejezeti jóváhagyásának elhúzódása miatt keletkezett, de május első felében már kiegyenlítették. Szintén jelentős, 1,3 milliárd forintos tartozásállomány növekedés tapasztalható a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnél is, ami az intézményhez befizetett, de a fejezet részére tovább nem utalt hulladéklerakási járulékból adódik.

A költségvetési szervek tartozása (milliárd forint)
2010201120122013
Január21,539,249,962,2
Február21,838,346,965,9
Március20,537,947,172,1
Április21,941,650,695,3
Május23,837,453,8
Június26,839,854,7
Július28,240,256,9
Augusztus30,641,362,7
Szeptember31,037,264,1
Október32,740,468,8
November40,242,374,1
December41,135,566,6
átlag28,339,358,073,8
Forrás: MÁK

Mindez csak a jéghegy csúcsa, hisz a költségvetési szervek által ki nem fizetett és lejárt tartozásokat jelenti. Mivel a fizetési határidő sokszor a szokott 90 napon túl is nyúlhat, így a költségvetési intézmények ki nem fizetett, ám esedékessé váló tartozása a több száz milliárd forintot is elérheti. Mindez az államháztartási hiány rejtett része. Az összes adósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás 12,3 milliárd forint, a tévesen bejelentett 1,9 milliárd forintot figyelmen kívül hagyva 10,4 milliárd forint. Ennek háromnegyede, 7,8 milliárd forint változatlanul a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó kormányhivataloknál jelentkezik és döntően a földhivatalok által beszedett, de a központi költségvetésbe be nem utalt bevételekből (ingatlan nyilvántartási, földvédelmi, földhasználati és egyéb eljárási díjak, valamint adatszolgáltatási, vizsgálati díjak, stb.) adódik.

Nyolcvan milliárdot meghaladja a szállítói tartozás

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma intézményeinek állammal szembeni tartozása összesen 3,6 milliárd forint, melyből 1,9 milliárd forint tévesen bejelentett tétel. A fennmaradó összeg több intézmény között oszlik meg és visszafizetendő normatív támogatásból, fenntartóval szemben keletkezett tartozásból, illetve adótartozásból (áfa, rehabilitációs hozzájárulás) tevődik össze. A Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartozó intézmények 0,9 milliárd forintos állammal szembeni tartozása döntően a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek által beszedett, de a központi költségvetést megillető vízkészlet-járulékból adódik.

A szállítókkal és szolgáltatókkal szemben fennálló tartozásállomány 82,3 milliárd forint - vagyis a költségvetés ennyivel tartozik az adófizető versenyszférának. Ezen belül az államháztartáson belülre irányuló tartozás 6,9 milliárd forint, amelyből 2,1 milliárd forint önkormányzati költségvetési szervvel, 4,2 milliárd forint központi költségvetési szervvel, 0,6 milliárd forint egyéb szervvel szemben keletkezett tartozás.

Az államháztartáson kívüli szervezetekkel szembeni tartozás 75,3 milliárd forintos összegéből 55,4 milliárd forint az áruszállítások kifizetetlen ellenértéke, 10,7 milliárd forint közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozás és 9,2 milliárd forint az előző kategóriákba nem sorolható, egyéb tartozás összege. A tartozás túlnyomó része, 68,8 milliárd forint az Emberi Erőforrások Minisztériuma intézményeinél jelentkezik.

Csökkent a költségvetési intézmények száma - az adósság nőtt

A tartozás a 60 napon túli tartományban 33,3 milliárd forint. Ebből a minősített (50 millió forintot vagy az eredeti költségvetés 3,5 százalékát meghaladó, 60 napon túli lejárt) tartozás 32,8 milliárd forint, ami csaknem teljes mértékben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (25,8 milliárd forint) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (6,8 milliárd forint) intézményei között oszlik meg. A minősített adós intézetek április égén 80, szemben az előző havi 70 intézménnyel, vagyis minden tizedik költségvetési intézményt érint a 645-ből.

Fejezetenként tekintve, az április havi bejelentett tartozásállomány meghatározó hányada - 81,1 százaléka - az Emberi Erőforrások Minisztériuma intézményeinél halmozódott fel 77,3 milliárd forint összegben. A fejezet teljes tartozásállományából a gyógyító-megelőző ellátást végző szakintézetek ( kórházak, rendelőintézetek) tartozása 50,6 milliárd forint, amelyből kiemelendő a korábban nonprofit kft-ként működő kórházak által jelentett 15,2 milliárd forintos összeg. Az egyetemek, főiskolák tartozása 20,9 milliárd forint, ez utóbbin belül a betegellátást is végző négy egyetem adóssága 12,7 milliárd forint. Közülük a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem halmozta fel a legnagyobb tartozást 5,4 milliárd forint, illetve 5,0 milliárd forint összegben. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartozása 2,7 milliárd forint. Az önkormányzati alrendszerből, valamint a nonprofit gazdasági társaságok közül a központi alrendszerbe 2012-ben és 2013-ban átvett intézmények áprilisban együttesen 53,0 milliárd forinttal részesednek a tartozásállományból. A kórházak adósságairól itt olvashat részleteket.

A márciusban adatszolgáltatásra kötelezett 844 intézmény száma az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeten belül április hóban történt szervezeti változásokat követően 645-re csökkent. (192 köznevelési intézet beolvadt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba, 19 megyei intézményfenntartó központ a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságba, 5 kulturális intézmény a Nemzeti Művelődési Intézetbe, valamint 3 kórház más kórházakba. Ezen kívül az április 1. előtt nonprofit kft-ként működő kórházakból 20 központi költségvetési szerv alakult.)