A kormány emellett arra készül, hogy hamarosan kitűzik a kvótapert. Magyarország még 2015-ben fordult az uniós bírósághoz azzal a rendelettel kapcsolatban, amely a menekültügyi eljárások végrehajtását szétosztaná a tagállamok között. Ez még nem jelentene automatikus letelepítést, a tagállamok dönthetnek a kérelmek elutasításáról is. A miniszter elmondta, ezért arra számítanak, hogy civilszervezetek és uniós fórumok támadni fogják Magyarországot.

A kedden életbe lépett jogi határzárral kapcsolatban Lázár közölte, mostantól csak a tranzitzónákban lehetnek a menekültek, amíg a menekültügyi eljárásukat lefolytatják. A módszert azokra is alkalmazzák, akik már beléptek az ország területére, a tárcavezető azt ígérte, hogy őket is visszaszállítják a tranzitzónákba.

A felnőttek napi háromszori, a kiskorúak napi ötszöri étkeztetésben részesíti az állam. A 14 évnél fiatalabbak menekültügyi eljárásait nem a határon folytatják majd le, hanem gyermekvédelmi intézményekbe szállítják. Az állam kész ellátni, adott esetben felnevelni az érintetteket - mondta el a miniszter.

Lázár külön kitért a Helsinki Bizottságra, mint civil szervezetre, amely szerinte élesen bírálja majd a kormányt a menekültpolitikája miatt. Emellett arra számít, hogy további Emberi Jogok Európai Bíróságán hozott ítéletekkel próbálják Magyarországot rábírni a kötelező betelepítésre.

Az Európa Tanács (ET) múlt pénteken levélben szólította fel Magyarországot, hogy vizsgálja felül új migrációs törvényét, mert az - a strasbourgi testület szerint emberi jogokat sért. Kötelező betelepítésről ebben nem esik szó.