Az elemzői kar szintén 20 bázispontos vágást valószínűsített, azaz nincs meglepetés. A mostani enyhítésnek nem kis részben az adott teret, hogy az előző hónaphoz képest látványosan javult a külső piaci környezet, köszönhetően annak, hogy a Fed elhalasztotta a kötvényvásárlási program csökkentését. Az amerikai költségvetés leállásával elszenvedett reálgazdasági károk miatt a Fed feltehetően még később, 2014 elején kezdi meg a likviditásbőség mérséklését. Ez a halasztás újabb lökést adott a kockázatosabb befektetéseknek (így a feltörekvő piaci eszközöknek) és ez érződik a forint- és az állampapír-piaci hozamok süllyedésében. Az amerikai jegybank holnap dönt az alapkamatról - tartás várható -, illetve publikálja közleményét, ami a hazai monetáris politika mozgásterét is meghatározza majd.

A hazai körülmények viszont az utóbbi időben inkább kissé romlottak, elsősorban inflációs téren várható, hogy pár hónap múlva (a választásokhoz közeledve) erősödni fog a lakosság fogyasztási kedve. Az elemzők szerint az év végéig benne van a pakliban, hogy 3 százalékig, esetleg még az alá is szállhat az alapráta, és ha így lenne, annak mind a költségvetésre, mind pedig a reálgazdasági − elsősorban hitelpiaci − folyamatokra kedvező lehet a hatása, ráadásul a jegybank növekedési hitelprogramjának (nhp) várható veszteségéből is kevesebbet kell majd realizálnia az MNB-nek. Az MNB ugyanis ingyen adja a forrást a kereskedelmi bankoknak, hogy azok kihitelezzék a vállalati szektornak, miközben a fedezetként tartott kéthetes jegybanki kötvények után fizeti az alapkamatot. Minél kisebb ez a kamatszint, annál kevesebb veszteséget szenved el a jegybank a kihelyezett ingyenhitelek után.

Kapcsolódó

A Barclays kamatdöntést megelőző prognózisa ez év végére 3 százalékos MNB-alapkamatot jósolt mondván, a jegybank politikája a jelek alapján az, hogy addig folytatja a monetáris politika enyhítését, amíg a forintárfolyam szilárd. Ez azonban azzal a kockázattal járhat, hogy az MNB "túl messzire megy", és forinteladási nyomás alakulhat ki, mielőtt az enyhítési ciklus leállna. Hozzátették: a jegybank növekedési hitelprogramja növeli a reálgazdasági pénzellátást, és ez is emeli annak a kockázatát, hogy ha a globális kockázatvállalási hangulat megfordul, a forint sebezhetővé válik.

A JP Morgan ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság kockázati alapmutatói javulnak, a forint a monetáris tanács előző havi ülése óta 2 százalékot erősödött az euróhoz képest, a cds-középárfolyam 20 bázisponttal csökkent, az állampapírhozamok 40 bázisponttal estek. Úgy látják, a jelenlegi kockázati környezetben egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az MNB a 3 százalékos kamatszintet már decemberben eléri.

A Goldman Sachsnál szintén úgy látták a kamatdöntés előtt, hogy a monetáris tanács előző ülése óta még kedvezőbbé váltak a piaci kondíciók a további enyhítéshez. A forint erősödött, a magyar befektetési eszközök iránt tartós a kereslet, és enyhülnek az azzal kapcsolatos piaci aggodalmak, hogy a devizaalapú hitelek konvertálása milyen hatást gyakorol a bankszektorra, a devizatartalékokra és a forintárfolyamra. Az elemzők szintén 3 százalékig csökkenő MNB-alapkamatot várnak az idei év végére, jóllehet szerintük van valamelyes bizonytalanság a további enyhítés ütemével és teljes mértékével kapcsolatban. A jelenleginél is kedvezőbb piaci környezet - különösen a forint folytatódó erősödése - esetén a Goldman Sachs elemzői szerint az év vége után is folytatódhatnak az MNB-kamatcsökkentések, bár esetleg a jelenlegi 0,20 százalékpontos lépéseknél kisebb ütemben, mivel a monetáris tanács várhatóan elkezdi majd a piac felkészítését az enyhítési ciklus befejezésére. 2014 negyedik negyedévében már várhatóan elkezdődik az MNB monetáris politikájának normalizálása, ahogy a közműdíj-csökkentések hatása kiesik a fogyasztói árindexből, és az infláció gyorsulni kezd. A cég elemzői 2015 végéig így alapesetben 1,25 százalékpontos MNB-kamatemelést várnak, de ha a kondíciók kedvezőbbé válnak, a szigorítás később indulhat el.