A kormány honlapján megjelent és március 25-ig véleményezhető törvénytervezet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény módosításával indít. A pénztárak tagszervezői - amennyiben más pénztárak tagjait hozzák át a pénztárba - továbbra is csak az áthozott tagok éves befizetéseinek a működési tartalékából kaphatnak díjazást. Kiegészítésképpen került be a törvénybe az, hogy ha új tagot hoz a szervező, akkor ez a korlát nem vonatkozik a jutalékára.

A nyugdíjpénztár tagja továbbra is választhat: ha nyugdíjba megy, akkor - részben vagy egészben, de - egy összegben kéri a kifizetést, vagy járadékot kér, továbbá beszünteti a fizetést vagy pedig tovább fizeti a tagdíjat. Eddig ez végleges döntésnek számított, a módosítás megengedi, hogy egy év múlva újra választhasson a pénztári tag.

A tőkepiaci törvény kiegészül a jogsértések kezelését tartalmazó szabályokkal

A felügyelet erre a feladatra külön munkatársakat jelöl ki. A felügyelet a honlapjának erre a célra elkülönített részén közzéteszi a jogsértések bejelentési módját, beleértve a bejelentést fogadó telefonszámát is (a telefonos bejelentést rögzítik). Figyelmeztetésként ott lesz: a felügyelet a bejelentést bizalmasan kezeli. (Nemrégiben a Gazdasági Versenyhivatal tette lehetővé hasonló módon a kartelezésre vonatkozó bejelentések fogadását.)

A foglalkoztató nyugdíjról, illetve az ilyen nyugdíjszolgáltatóról szóló törvény úgy módosul, hogy a nyugdíjszolgáltató letétkezelési feladatokkal csak az MNB engedélyével rendelkező társaságot bízhat meg, illetve jogosult lesz letétkezelésre az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező cég is, amennyiben ott kapott nyugdíjalapok kezelésére engedélyt és a tevékenységét határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy magyarországi fióktelepe útján folytatja.

Öt percen belül, élő hanggal kell reagálni

A befektetési vállalkozásoknak jelenleg a telefonos panaszt ésszerű időn belül kell fogadniuk. A módosítás előírja, hogy kicsengést követő 5 percen belül be kell jelentkeznie az ügyintézőnek, és nem a géphangnak.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvény is módosul

A jelenlegi szabályok szerint érdekmúlással szűnik meg a kgfb szerződés az üzembentartó személyben bekövetkezett változás esetén, magyarul: a kocsi eladásával. A módosítás kiveszi ebből a körből a céges autókat arra az esetre, ha a céget megveszi egy másik cég, az autóival együtt. Ilyenkor a biztosítás tovább él az autón.

A kgfb törvény, a módosítással, az eddig forintban meghatározott kártérítési összegeket euróban adja meg. Egy biztosítási eseménynél dologi károkra eddig 500 millió forint volt a kifizetés maximuma, ez 1 millió 220 ezer euróra változik. A személyi sérülés miatti károk esetén pedig az 1,6 milliárd forint helyett - káreseményenként - 6 millió 70 ezer euró lesz a felső határ.

A pénznem változásával meghatározták a forint-euró átváltási árfolyamát

Ezt így írja le a törvénytervezet: a megelőző naptári év első tíz hónapjára, az MNB által közzétett napi árfolyamának átlaga adja az átszámításnál használt árfolyamot, de a szorzás eredményét a következő milliós forintértékre kell felkerekíteni.

Ha a balesetet kgfb szerződéssel nem rendelkező, vagy ismeretlen üzembentartó gépjárműve, illetve  ismeretlen külföldi gépjármű Magyarország területén okozta, akkor a kártalanítási számláról kap kártérítést a vétlen jármű üzembentartója. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által kezelt kártalanítási számla kezelője utóbb követelheti a balesetet okozó jármű vezetőjétől a kifizetett összeg megtérítését, amennyiben a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, továbbá ha nem volt jogosítványa, illetve a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, vagy foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta. Ehhez természetesen ismerni kell a járművezetőt. Tipikusan ilyen eset az, ha a balesetet okozó kocsin nem volt kgfb és ismert a jármű üzembentartója valamint a vezetője is.

A fogyasztói hitelekről szóló törvény mai formájában megengedi, hogy a jelzáloghitelt nyújtó bank előírja: a törlesztésre nála nyisson számlát az ügyfél, amely kizárólag a jelzáloghitel törlesztéséhez szükséges pénz elhelyezésére szolgál. Ez a számla díj- és költségmentes. A módosítás bármelyik banknál megengedi ennek a számlának a nyitását, amelyről továbbra is csak a jelzáloghitel törlesztése utalható és a másik bank sem számíthat fel költséget a számlára.

Az MNB törvény előírja, hogy a pénzügyi intézménynek együtt kell működnie a Pénzügyi Békéltető Testülettel. A módosítás ezt kiegészíti azzal, hogy amennyiben ezt nem teszi, akkor a felügyeleti jogkörben eljáró MNB megbírságolja. A testület pedig közzéteszi a vele együtt nem működő szervezet, illetve személy nevét. Egyébként a békéltető testület előtti eljárás elektronikusan is lefolytatható, és még egy kiegészítés: a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke köteles a tagjai számára rendszeres képzést szervezni.

A hitelintézeti törvény új fejezettel egészül ki

Az új fejezet a pénzügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítását szolgálja. Minden hitelintézetnek stratégiát kell kidolgoznia arra, hogy szolgáltatásait a fogyatékos személyek - az ép emberekkel azonos eséllyel - vehessék igénybe. Ezt a stratégiát kétévente kell felülvizsgálni.

A hitelintézeteket és a befektetési vállalkozásokat - amennyiben szükséges - az MNB szanálja. Ha a szanálási eljárás keretében értékesíteni kell a szanált társaság vagyonát, akkor az átruházáshoz - az átvevő egyetértésén kívül - nincs szükség a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosának vagy bármely egyéb személynek az egyetértésére.

Magát az értékesítést nyílt és átlátható módon kell lefolytatni, annak során - szubjektív alapon - nem részesülhetnek előnyben egyes vevők, az értékesítést pedig piaci feltételek mellett kell végrehajtani. A szanálás során az MNB gyakorolja a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosainak, valamint vezetésének - a szanálás alá volt intézmény feletti - minden irányítási jogosultságát.

A biztosítási törvény is több ponton módosul

Így például a befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosítások befektetéseit úgy kell a biztosítónak intézni, hogy az az ügyfél számára a lehető legjobb eredményt érje el, különös tekintettel az árra, a költségre és a hozamra. Ha az ügyfél konkrét utasítást ad, úgy az utasítást követve kell a megbízást teljesíteni. Kiegészítésképpen kerül be a törvénybe az az új szabály, amely szerint a biztosító köteles az általa felszámított bármely díjat, költséget vagy jutalékot - valamint a tartalék arányában felszámított elvonást - úgy megnevezni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen azok célja és mögöttes tartalma.