Az E-alap első hat havi bevétele 931,7 milliárd forint volt, a kiadások 878 milliárdra rúgtak. A szokásos módon kevesebbet költöttek az előirányzottnál táppénzre, itt az előirányzott 5 százaléka, mintegy 1,8 milliárd maradt meg, és a gyermekgondozási díjra szánt összegnél is 4 százalékos, közel kétmilliárd forint a maradvány.

A gyógyszerkassza időarányosan 30 százalékkal túlszaladt, ezt azonban teljes mértékben ellensúlyozzák a gyártói befizetések. Ugyanakkor a tételes finanszírozású gyógyszerekre a tervezettnél 35 százalékkal kevesebbet költöttek. Elengedték a gyógyászati segédeszköz kasszát is, ahol 18 százalékos, azaz csaknem 4 milliárdos a túlfizetés az előirányzathoz képest.

Kapcsolódó

A betegellátáson keletkezett a legnagyobb megtakarítás

Gyógyító - megelőző ellátásra 411 milliárdot fizettek ki, ez 32,5 milliárddal kevesebb a tervezettnél. A takarékoskodás leginkább az összevont szakellátást érintette, ahol az előirányzat majd tizedét, csaknem 28 milliárd forintot nem költöttek el. Ezen belül aktív fekvőbeteg szakellátásra 172 milliárd forint jutott, ez 14 milliárddal, 7 százalékkal kevesebb az előirányzatnál, járóbetegszakellátásra 59,5 milliárd forintot fordítottak, itt 5 százalékos, vagyis 2,7 milliárd forintnyi a megtakarítás.

A bevételi oldalon a járulékbevételek és hozzájárulások időarányosan öt százalékkal - majd 19 milliárddal -  többet hoztak a tervezettnél. Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek soron majd 15 százalékos az időarányos plusz, aminek leginkább a gyógyszergyártók és forgalmazók időarányos, 35 százalékos, vagyis 8,5 milliárdos túlfizetése a forrása.

Nem eszünk elég csipszet a béremeléshez

A béremelés alapjául szolgáló népegészségügyi termékadóból viszont 15 százalékkal, csaknem 9 milliárddal kevesebb, azaz 10,6 milliárd forint folyt be az államkasszába. Vagyis az egészségügyi dolgozók béremelésének idei 30 milliárdos, összesen pedig a tavalyról áthúzódó költségekkel együtt mintegy 40-50 milliárdos terhe leginkább a gyógyító - megelőző kasszán, és főként az aktív ellátáson megtakarított összegből származhat, nem lévén más ismert forrás erre a célra.

Így az E - alap szufficite feletti örömöt beárnyékolja, hogy miközben az ellátás tarthatatlan színvonalra zuhanásáról naponta olvashatunk, éppen erről a területről tűnnek el újabb tízmilliárdok, s a kórházi büdzsék bérfizetési hányada immár jóval meghaladja az ötven százalékot. A pluszos E-alapban annak sincs semmilyen nyoma, hogy mindeközben a kórházi beszállítók lejárt adósságai is átlépték az ötvenmilliárdot, a rövidesen lejárókkal együtt pedig 60 milliárdos nagyságrendől beszélhetünk.