Az Európai Bizottság délelőtt 11-kor tette közzé új, tavaszi prognózisát, az előrejelzést Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos (képünkön) ismertette. Az edp megszüntetésével kapcsolatban Rehn Lettország, Litvánia és Románia estében biztosabbnak említette az eljárás alóli kikerülést. Olaszország és Magyarország esetében azt mondta, hogy a két ország akkor kerülhet ki az edp alól, ha fiskális fenntarthatóság útján tarják gazdaságukat. Ezzel Rehn további intézkedések megtételének valószínűségét vetítette előre, annak érdekében, hogy a költségvetési hiány a 3 százalékos küszöb alatt maradjon.

A növekedési prognózis is pesszimistább a kormányzati előrejelzéshez képest: Budapest idénre 0,7, jövőre 1,9 százalékos többletet vár, ennél Brüsszel rendre fél százalékponttal kisebbet jósol.

Kapcsolódó

Magyarország számára februárban még 2013-ra és 2014-re egyaránt 3,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt prognosztizáltak. Ehhez képest javulás látszik, de a fő üzenet az, hogy a bűvös 3 százalék alatti cél eléréséhez az eddig megfogalmazott kormányzati intézkedések nem elegendőek. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kora délután tartott tájékoztatót a témában. Erről bővebben itt olvashat.

Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése (%)
Mutató201220132014
GDP-1,70,21,4
Export23,26,2
Import0,136,1
Foglalkoztatottság0,100,4
Munkanélkülségi ráta10,911,411,5
Infláció5,72,63,1
Külkereskedelmi egyenleg*44,44,5
Folyó fizetési mérleg egyenlege*1,92,52,6
Államháztartás egyenlege*-1,9-3-3,3
Bruttó államadósság*79,279,778,9
*a GDP %-ában
Forrás: Európai Bizottság, Napi Gazdaság Online-gyűjtés

Ezért nőhet a hiány az idén és jövőre

Az országspecifikus jelentés május 29-én jelenik meg. Addig is a prognózis Magyarországra vonatkozó kétoldalas részéből az derül ki, hogy Brüsszel várakozásai szerint a tavalyi 1,9 százalékról az idén 3 százalékra nő az államháztartási hiány (szemben a kabinet 2,7 százalékos várakozásával). A növekedés a prognózis szerint főként az egyszeri, a GDP 3/4 százalékát kitevő adóintézkedések kifutásával, valamint az olyan bevételcsökkentő gazdaságélénkítőnek szánt lépésekkel magyarázható, mint amilyen az egykulcsos szja-rendszer kiteljesítése is. Mindehhez járulnak a magasabb kamatkiadások, valamint a közmunkaprogram kiterjesztése is. Ezeket a deficitnövelő lépéseket csak részben ellensúlyozzák a főként adóemelést jelentő intézkedések (pl. a tranzakciós illeték, az energia- és közműcégek magasabb adója). A 2011-es és 2012-es konvergenciaprogramban szereplő intézkedések, köztük a használatarányos útdíj, a nyugdíjrendszer felülvizsgálata, valamint a bérkompenzációs rendszer részleges eltörlése a versenyszektorban, a GDP fél százalékának megfelelő mértékben javíthatja az egyenleget.

A 2014-es hiány - változatlan költségvetési politikát feltételezve - még nagyobb lehet. Ezt a várakozást Brüsszel a pedagógusok életpálya-modelljével együtt járó béremeléssel, a munkavédelmi terv növekvő költségvetési kihatásával, valamint az emelkedő állami beruházással és fogyasztással magyarázza. Ezeket a 2013-as konvergenciaprogramban jelzett intézkedések, köztük a közszféra bérbefagyasztása, a szociális juttatások mérsékelt emelése, valamint az útdíjbevételek és az adóbehajtás hatékonyságjavulása ellensúlyozhatja, a gazdaság növekedése mellett.

A jelentés azt is megállapítja, hogy az adósságcsökkentés lendülete csökkenőben van: a 2012-es 79,2 százalékról 2014-re csak 78,9 százalékra apadhat GDP-arányosan.

Mikor kerülhetünk ki az edp alól? Csak ősszel?

A tavaszi előrejelzés azért fontos, mert az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin a bizottság ajánlása alapján dönt arról, hogy hazánk kikerülhet-e a túlzottdeficit-eljárás alól. A bizottság pedig az ajánlását jelentős mértékben a most közölt tavaszi prognózisra alapozza. Ehhez - a bejelentést megelőző vélemények szerint - részben az lett volna szükséges, hogy a tavalyi, 1,9 százalékos hiányt követően Brüsszel az idén és jövőre is 3 százalék alatti értéket prognosztizáljon, de - amint arra a bizottság már több ízben is utalt - fontos lehet a hiány szerkezete, fenntarthatósága és a háttérfolyamatok is.

Miután a bizottság várakozásai igencsak a határon billegnek, elképzelhető, hogy Olli Rehn azt indítványozza az Ecofinnak - amelynek júniusban kellene jóváhagynia a bizottság javaslatait -, hogy csak féléves megfigyelés után tegyen javaslatot az edp alóli kikerülésre. Erre már Málta esetében volt példa: a tagállam esetében fél éves kivárás után csak novemberben tett javaslatot az eljárás megszüntetésére a bizottság.

Így látták az elemzők

Az 1,9 százalékos hiányadat megjelenésekor Tóth Gergely, a Buda-Cash szakértője úgy vélte, Brüsszelnek más politikai okok miatt egyáltalán nem érdeke, hogy gyorsan kikerüljenek a magyarok az eljárásból, ezért valószínűleg erről júniusban nem dönt az Ecofin (a pénzügyminiszterek tanácsa). Helyette megvárják az őszt, hogy lássák, a választási évhez közeledve milyen folyamatok alakulnak ki a magyar költségvetésben. (Ezt a vélekedést alátámaszthatja Brüsszel friss hiányprognózisa is, hiszen az idei várakozás a vízválasztó 3 százalékos értékről szól, a jövő évi pedig magasabb annál. A szerk.)

Kiigazítást az EU nem kér, ám a költségvetési pálya fenntarthatóságába − éppen a túlzott megszorítások alapján − "beleköthet" − véli a szakértő. A vita a költségvetési struktúra átalakítása körül alakulhat ki. Az Európai Bizottság (EB) szemét "szúrhatja", hogy a válságadók állandósultak és az uniós jogelvekkel ütköző diszkriminatív adópolitikát folytat a magyar kormány. Ezzel együtt továbbra is a növekedés beindítása számít a kulcskérdésnek. Az utóbbi miatt az EB megvárhatja az év végét, amikor jobban látszik már az MNB növekedési hitelprogramjának hatása. Emellett a bevételi oldal rizikós elemeire − így a pénztárgépek összekötéséből, az e-útdíj bevezetéséből és a tranzakciós illetékből származó tételekre − is figyelnek.

Egy tized százalékpont nem változtatja meg az alapvető képet a hiányfolyamatokról, bár kissé növelheti az esélyét az edp-ből való kikerülésnek − mondta lapunknak Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője. Nem számít érdemi piaci hatásra Gabler Gergely, az Equilor makroelemzője sem. Véleménye szerint további intézkedéseket vár majd el az EU a magyar kormánytól − nagyjából 100 milliárd forint értékben −, azokat valószínűleg a kabinet teljesíti is. Így viszont nehéz dolga lesz a bizottságnak, ha Budapestet az edp hatálya alatt akarja tartani. A készpénzre és az államkincstári ügyletekre kivetett tranzakciós adó mértéke nőhet, de jöhet egyéb, a nagyvállalatokat érintő lépés is, amelyekről döntés majd csak májusban születhet, míg az eljárásról júniusban mondhat legkorábban véleményt az EB − vélte Gabler.