Itt van Brüsszel utolsó ítélete Magyarországról

Egy újabb ellenőrzésen van túl Magyarország: most fejezte be ugyanis az Európai Bizottság a 2008-ben felvett EU-IMF hitel hatodik utólagos felülvizsgálatát, amelyben komoly aggályainak is hangot ad a delegáció. Miután viszont Magyarország a rendelkezésére bocsátott összeg több mint 70 százalékát visszafizette, a hitelprogramot követő felügyeleti rendszer automatikus jogi kötelezettsége megszűnt, így vélhetően ez volt az utolsó ilyen jellegű ellenőrzés Brüsszel részéről - vagyis egy újabb "nyűgtől" szabadulhat meg a kormány.
Szabó Zsuzsanna, 2014. december 2. kedd, 15:08
Fotó: Napi.hu

Magyarország a válság miatt 2008-ban szükségessé vált úgynevezett fizetésimérleg-támogatási programot 2010 novemberében lezárta, az Európai Bizottság (EB) most a hatodik utóvizsgálaton járt Budapesten november 25-28 között.

A küldöttség üdvözölte, hogy a magyar gazdaság erős fellendülési pályára állt, miután Magyarország az elmúlt negyedévekben az egyik legnagyobb ütemet - jóval 3 százalék feletti ütemet év/év alapon - produkálta. A bizottság ugyanakkor megállapítja, hogy a gyors növekedési ütem részben a hétéves ciklus végén a jelentősen megnövekedett uniós forrásfelhasználásnak volt köszönhető. Ehhez olyan rövid távú hatások járultak hozzá egyebek mellett, mint az MNB növekedési hitelprogramja (nhp), a rezsicsökkentésből adódó közműdíj-csökkentés, illetve a közmunkaprogram kiterjesztése. Ezen intézkedések jó részének hatása ugyanis a bizottság várakozásai már jövőre csökkennek - ahogy ezt a testület az őszi előrejelzésében is jelezte.

Teljesíthető a hiánycél, de kifulladóban a lendület

Magyarország 2008 októberében kért segítséget az EU-tól, az IMF-től és a Világbanktól a kirobbant pénzügyi válság országot elért hatása miatt, amelynek keretében 20 milliárd eurós hitelcsomagot kapott. Ebből az Európai Unió 6,5 milliád eurót biztosított az úgynevezett fizetésimérleg-támogatási program keretében, az IMF-től 10,5 SDR-nek megfelelő 12,5 milliárd eurót kapott készenlétihitel-megállapodás keretében, míg a Világbank 1 milliárd euróval járult hozzá a hitelcsomaghoz.
Magyarország összességében 14,2 milliárd dollárt használt fel ebből a csomagból - 8,7 milliárd eurót az IMF, 5,5 milliárd eurót az uniós keretből. A Világbank 1 milliárd euróját végül nem használta fel az ország. Az Európai Bizottság által biztosított hitelkeret első két részletének kamata 3,25, a harmadik részleté pedig 3,625 százalékos volt. A törlesztés 2011-ben indult, az utolsó 1,5 milliárd eurós részlet kifizetése 2016. április 6-án lesz esedékes, amelynek törlesztése a szerződés szerint nem hozható előre.

A delegáció egyetértett a magyar hatóságokkal abban, hogy idén teljesíthető a 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az államadósság nincs stabil csökkenő pályán, annak üteme  - az őszi előrejelzésre alapozva - vélhetően nem elég gyors, így sértheti a stabilitási és növekedési paktum szabályait.

Üdvözlendő az Orbán-kormány 2015-re vonatkozó hiánycsökkentő törekvése - véli a bizottság, ám hangsúlyozza: komoly aggályai vannak a 2015-ös költségvetésben szereplő több bevételnövelő intézkedés indoklásával kapcsolatban. A költségvetési kiigazítás fenntarthatóságát elősegítené a hazai közpénzügyi rendszer további erősítése az Európai Tanács ajánlásával összhangban, elsősorban a törvényileg már rögzített középtávú költségvetési szabályozási keret határozott bevezetése révén.

Már megint a bankok

A pénzügyi közvetítőrendszer normál működésének helyreállítása érdekében alapvető lenne a növekedés fenntartható élénkítése: ehhez viszont a bizottság szerint elengedhetetlen a bankok tőkefelhalmozási lehetőségeinek javítása, valamint erőteljesebb erőfeszítések szükségesek a portfóliótisztításnál is. A bizottság továbbá megjegyzi: a pénzügyi szektorra nehezedő, folyamatosan emelkedő adó- és szabályozási terhek fényében a javasolt szakpolitikai korrekcióknak ki kell terjedniük e terhek mérséklésére is, hogy azok összhangba kerüljenek az európai átlaggal.

Az MNB tekintettel lehetne az uniós szerződésre

A bizottság tisztviselői tudomásul vette a devizaalapú jelzáloghitelek elszámolására vonatkozó és azok kivezetését rendező törvénycsomagot. Ennek kapcsán hangsúlyozták a konzultációra épülő döntési folyamat és az arányos teherviselés fontosságát a folyamat további szakaszaiban, nem utolsósorban az erkölcsi kockázat enyhítése végett. Itt a bizottság úgy véli, az olyan intézkedéseket fokozatosan el lehetne törölni, melyek akadályozzák a tartósan nem teljesítő hitelek számának csökkentését (például az árverezésekre vonatkozó moratórium), ez pedig összekapcsolódhatna a legnehezebb helyzetben levő hitelfelvevők számára nyújtott állami segítséggel.

A bizottság munkatársai nyomatékosan kérték a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), hogy a nemrégiben kezdeményezett eszközkezelő társaságát (MARK Zrt.) teljes mértékben az uniós alapszerződésekkel összhangban alakítsa ki. Továbbá arra is rámutattak, hogy a legutóbbi pénzügyi válság tapasztalatai alapján a jelentős állami tulajdonrész a bankszektorban azzal a kockázattal jár, hogy az államháztartást a jövőben pénzügyi kötelezettségeknek teszi ki.

Kiszámíthatóság és reform kellene

A delegáció általánosságban kiemelte: a jelenlegi ciklikus fellendülésben rejlő lehetőséget - a 2014-es országspecifikus ajánlásokkal összhangban - ki kell aknázni strukturális reformok megvalósítására, annak érdekében, hogy Magyarország továbbra is viszonylag alacsony növekedési potenciálja erősödjön. A bizottsági tisztviselők egy stabil és a jelenleginél kiegyensúlyozottabb társaságiadó-rendszer megteremtésére hívták fel a figyelmet, és egyúttal sajnálatukat fejezték ki, hogy az ágazati különadók súlya még tovább nőtt a közelmúltban, egy sor új, célzott adónem elfogadása révén. Ezen felül hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a szakpolitikai intézkedések legyenek kiszámíthatóbbak és versenyképesség-orientáltabbak - ezzel kapcsolatban ismételten a szolgáltató szektorban a piacra lépés akadályainak csökkentését szorgalmazták.

Miközben a külső eladósodottság gyorsan csökken, noha igen magas induló helyzetből, a magyar állampapírpiacot kiegyensúlyozott kereslet és viszonylag alacsony hozamok jellemzik, így az államadósság könnyen finanszírozható volt.

Ez volt az utolsó

Az EU fizetésimérleg-hitelének második, 2014. november elején visszafizetett 2 milliárd eurós részletével Magyarország a rendelkezésére bocsátott összeg több mint 70 százalékát visszafizette (az utolsó, másfél milliárd eurós részlet 2016. második negyedévében esedékes, amelynek törlesztése a szerződés szerint nem hozható előre), ezzel a hitelprogramot követő felügyeleti rendszer automatikus jogi kötelezettsége megszűnt.

Így az EB a tagállamokkal folytatott konzultációt követően a következő hetek során dönt a felügyeleti rendszer esetleges lezárásáról. Ugyanakkor arra is felhívta a delegáció a figyelmet, hogy a felügyeleti eljárást követően is alapvető fontosságú marad a szerkezeti reformok folytatása, illetve költségvetési és pénzügyi stabilitás elérése, amit a bizottság az európai szemeszter keretében követi majd nyomon.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megfigyelt, 2014.12.03 19:32

@pisces:
A sületlenség helyett a tények a következők.
2002 évi+4,4%.2003-évi+4,3% 2004-évi +4.9% 2005-évi 3,5%.2006évi+4,0%
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

henker, 2014.12.03 11:42

Alapvető probléma, hogy a hazaáruló fidesz maffia minden vagyont lenyúlt és köddé tett (pl. manyup). A működő és a stratégiai iparágakat leépépitették 3 autógyárra. Orbánéknak lapátolják offshor haverok számlkájára a milliárdokat.
A társadalommal van a baj. Bevették a minden szar ami magyar dumát és nem veszik a maygar szart. Ezzel betettek a maradék vállalkozásoknak. Persze a megszűnt állások helyett mindenki az új munkahelyeket már az államtól, a közmunkától várja. Mert így vannak benevleve NER alapon. Igazából Orbánék is csak ellopták a rendszerváltást, a kapitalizmust. Minden ellopott magának ami maradt, úgy indulunk neki ahogy egy afrikai ország. Behozza a gyarmatosítókat és bagóért dolgoztatnak. Nem kellett volna mindent lenyúlni az emberektöl.

Hozzáteszem mikor idehaza minden szar lett, akkor az értélmes, nem birkatábot emberek húztak el elsőnek az országból. A fidesz birka szavazók meg csak pislognak hogy hova lett a beígért Kánaán.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nemtom5, 2014.12.03 11:02

@sharapova2008:
Nem abba döglik bele, hanem hogy örömmel hajtjuk igába a fejünk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Nemtom5, 2014.12.03 11:01

@na4: Soha nem teljesültek csak a megyo alatt. Be is tett az országnak szépen.

Alapvető probléma, hogy a bolsik mindent elprivatizáltak. A működő és a stratégiai iparágakat is. Ők is bedőltek. Orbánéknak még ha kisangyalok lennének, akkor is csak a szarlapátolás jutna.
A társadalommal van a baj. Bevették a minden szar ami magyar dumát és csak a külföldi szart veszik. Ezzel betettek a maradék vállalkozásoknak. Persze a megszűnt állások helyett mindenki az új munkahelyeket már az államtól várja. Mert így vannak szocializálva. Igazából minket most ér el a rendszerváltás, a kapitalizmus. Csak mivel mi mindent kiárusítottunk, úgy indulunk neki ahogy egy afrikai ország. Jönnek a gyarmatosítók és bagóért dolgoztatnak. Nem kellett volna mindent elherdálni.

Hozzáteszem mikor idehaza minden szar lett, akkor a gyökértelen balos szavazók húztak el elsőnek az országból. A baloldali pártok meg csak pislognak hogy hova lett a választórétegük.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

sharapova2008, 2014.12.02 21:29

Az ország pedig beledöglik a maffiaállam "gazdálkodásába" tisztelt felcsutinger tóni!@pisces:
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html