Itt vannak a részletek az MNB hitelprogramjáról

A jegybanki növekedési hitelprogram véglegesítése során elképzelhető, hogy ágazati preferenciákat is ki fognak alakítani − mondta el lapunknak Palotai Dániel. Az MNB monetáris politikájáért felelős ügyvezető igazgató szerint egy-két éves időtávon a program akár 0,7 százalékkal javíthatja a GDP-t és kedvezőek lesznek az inflációs hatásai is.
Nagy László Nándor, Gerőcs Tamás, 2013. április 11. csütörtök, 16:05
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

− Mennyiben írhatja felül a márciusi inflációs jelentésben felvázolt makrogazdasági pályát a növekedési hitelprogram?

− Azt jól érzékelték, hogy a jegybank a legutóbbi inflációs jelentésében még nem számolt a növekedési hitelprogram hatásaival, amely több csatornán keresztül fogja támogatni a növekedést. A várható reálgazdasági hatások nagyban függenek majd a program kihasználásának mértékétől és a kapott források felhasználásától. Az egyik ok, ami miatt elindítottuk a programot, hogy a válság során sok életképes cég nem jutott megfelelő áron hitelhez. Tudtak volna beruházni és fejleszteni, de a hitel költségeit nem lettek volna képesek kitermelni. Másfelől a banki kockázatvállalás is jelentősen csökkent. Ha ezek a vállalatok ismét hitelhez jutnak, beruházásaik és foglalkoztatási szintjük fenntartásával, esetleges bővítésével javíthatják a gazdaság termelőkapacitásait és ezzel az ország középtávú növekedési kilátásait. Számszerűen nehéz megmondani a hatást. Ha a vállalatok addicionális beruházásokra használják a hitelt − ezt tekintjük a legkedvezőbb esetnek −, akkor a program akár 0,7 százalékkal is növelheti a GDP-t, hiszen egy korábbi becslésünk alapján a kkv-hitelállomány 1 százalékos növelése egytized százalékkal javítja a GDP-t, a teljes hitelprogram pedig most a kkv-hitelállomány 7 százalékára rúg. Más kérdés, hogy ez milyen időtávon fut végig: valószínűleg nem az idén, hanem egy-két éves távlatról beszélhetünk. Ha viszont a vállalatok az összes felvett hitelt korábbi adósságaik kiváltására fordítanák, akkor kisebb lenne a hatása a növekedésre, bár közvetett módon így is érvényesülnek pozitív hatások: az alacsonyabb forrásköltségek javítják az érintett kkv-k jövedelmezőségét, hozzájárulva a nyomott keresleti környezet miatti feszültségek oldódásához.

− Ez esetben az inflációs hatás lenne kedvező?

− Vélhetően igen. A kkv-szektorban a termelési költségek nagyobb hányadát teheti ki a felvett hitelek kamatköltsége, amelynek a mérséklése javíthatja az érintettek jövedelmezőségét, kisebb terhet róva a fogyasztói árakon keresztüli alkalmazkodásra. Ennek mértéke a teljes árindex szintjén azonban alacsony lehet.

− Az euró előszobájának tekintett ERM II. árfolyam-mechanizmushoz közeledve nem kellene az MNB inflációs célját az ECB 2 százalékos céljához közelíteni? Vagy lehet, hogy az inflációs célkövető rendszerben most Magyarországon épp a cél megemelésére volna szükség?

− Magyarországnak jelenleg nincs hivatalos euróbevezetési céldátuma, ezért sem az ERM II.-belépés, sem pedig az inflációs cél felülvizsgálata nincs napirenden. A növekedési hitelprogram e téren nem változtatott az MNB politikáján.

Nincs döntés ágazati preferenciáról

− Visszatérve a növekedési hitelprogramhoz: sokak szerint a rendelkezésre álló három hónap kevés lesz ahhoz, hogy még nem előkészített beruházási ötletek megvalósuljanak és olcsó forráshoz jussanak. Ezért említette Matolcsy György a forgóeszközhiteleket?

− Nincsenek előzetesen eldöntött hitelcélok. Természetesen a legjobb az lenne, ha a teljes összeg addicionális beruházásokat finanszírozna, ám abban igaza van, hogy egy-egy ilyen döntés kimunkálásához esetleg kevés három-négy hónap. Épp ezért nem zárkózunk el a mindennapi vállalati működés stabilitásához fontos forgóeszköz-hitelezéstől sem. Kívánatos hasznosulás lehet az uniós pályázatok elő-, illetve önrész-finanszírozása is, hiszen nemzetgazdasági érdek, hogy a lehető legmagasabb összeget lehívjuk. Visszatérve a beruházási hitelekre: a monetáris tanács fenntartotta a jogot arra, hogy a program végén, a 250 milliárdos keret lehívásának értékelésekor dönthessen arról, fenntartja-e a programot vagy sem.

Vannak-e a kkv-szektoron belül preferált ágazatok, amelyek célzott hitelezését támogatná az MNB?

− A program mindenképpen célzott kell hogy legyen. A célzottság azért fontos, mert nem általános kedvezményes kamatú likviditásbővítésről van szó. Az erre rászoruló ágazatokban szükséges erősíteni a hitelkínálatot, biztosítva a monetáris politika transzmissziójának hatékonyságát. Elképzelhető, hogy az elemzések eredményeként lesz ágazati preferencia, de erről még nincs döntés. Arról a következő egy hónapban fogunk határozni − a bankokkal közösen −, hogy a keretet hogyan osztjuk fel. Nyilván olyan vállalatok kapnak majd hitelt a bankok döntése alapján, amelyek hitelképesek. Életképes üzleti modell nélkül nem fognak a bankok sem kedvezményes forrást adni. Azoknak segíthet viszont, akik a kritériumrendszer határán vannak és az olcsó forrással tudnak átbillenni a hitelmegfelelési küszöbön.

− A hitelbírálat, azaz a munka és a kockázat is a bankoké. De ehhez kevésnek tűnik a 2 százalékos marzs. Ezt említették a bankok is a találkozójukon.

− A banki gyakorlatban a kkv-szektor kamatfelára jelenleg valóban magasabb (2−8 százalék közötti), ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy a hitelkamatok csökkenésével javul a banki hitelportfólió minősége, hiszen mérséklődik a nemfizetés kockázata azáltal, hogy az alacsonyabb részlet a cégek törlesztőképességét segíti. Ez pedig összességében alacsonyabb kockázati felárat tesz lehetővé.

− Az eddig megismert elképzelések félszázalékos garanciadíj-támogatásról szólnak. A piacon működő intézmények ennek a három-négyszeresével dolgoznak. Ez tönkrevághatja a kedvező hitelkamatot. Hogy akarnak ezen úrrá lenni?

− Tisztában vagyunk mi is a jelenlegi piaci helyzettel, de nem feltétlenül a meglévő garanciaintézményekre gondoltunk, adott esetben új garanciaszervezet piacra lépését is elfogadjuk, ha számára vonzó a támogatási modell.

− Sokakat meglepett, hogy a hétfői tárgyaláson az MFB is képviseltette magát. Ők is olcsó forrásra pályáznak?

− Az MFB a vállalati hitelpiac egyik legnagyobb szereplője, figyelembe véve a refinanszírozási aktivitást. Mivel az első körben a legnagyobb vállalati hitelező bankokkal ültünk le tárgyalni, ezért nincs abban semmi meglepő, hogy az MFB is ott volt. Mindenki azonos feltételek mellett fog hozzájutni a nulla százalékos jegybanki hitelhez.

Külön állnak a pillérek

− A III. pillérben való részvétel esetén a deviza-swapoknál megállapított árakat befolyásolhatja-e az, hogy az adott hitelintézet részt vesz-e a hitelprogram másik pillérében?

− A monetáris tanács nem hozott olyan döntést, amely a III. pillért összekötné kötelező jelleggel az I. vagy a II. pillérben való részvétellel. A III. pillér önmagában is életképes, azt kívánja biztosítani, hogy a nemzetgazdaság rövid lejáratú külső adóssága és az ebből fakadó sérülékenység csökkenjen. Ehhez biztosít a jegybank a tartalékából devizaeszközöket.

− Ha a program ezen része sikeresen működik és a bankok kiváltják a külső rövid lejáratú adósságaikat, az azt is jelenti, hogy a bankrendszer összesített mérlegfőösszege csökken. Ezáltal a bankok jövedelemtermelő képessége is gyengül. Van-e arra számítás, hogy a bankrendszert sújtó jelenlegi negatív környezetben mindez milyen extra kockázatokat eredményezhet?

− A bankok eredményére gyakorolt hatás majd a swapok árazásánál fog eldőlni, miután világossá válik, hogy a jegybank milyen feltételek mellett biztosítja ezeket az instrumentumokat. Ez részben a tárgyalások, részben a swap-tenderek idején esedékes piaci árazás függvénye lesz. Ennek a pillérnek a hatása, hogy a jegybanki mérlegfőösszeg is összehúzódik. Amilyen mértékben hívnak le devizát a bankok, akkora likviditást szív ki a jegybank a bankrendszerből, és ezzel párhuzamosan csökken a kéthetes kötvényállomány is.

− Sokan felvetik, jó üzenet-e eszközt is adni a külföldi bankoknak, hogy tovább vonhassák ki a likviditást Magyarországról. Mit gondol erről?

− A külföldi anyabankok döntéseire a Magyar Nemzeti Bank nem tud érdemi hatással lenni, a források kivonása − megfelelő hitelcélok híján − eddig is zajlott. Most viszont a jegybanki eszközökkel rendezett módon, piactorzítás nélkül, sőt a monetáris transzmisszió javításával van lehetőségük a bankoknak − hangsúlyosan a rövid lejáratú, azaz 12 hónapon belül lejáró − külső adósságukat átcserélni. Hangsúlyoznám, hogy ez semmilyen kapcsolatban nincs a hitelezés visszaesésével, hiszen itt az MNB-kötvény tűnik el a másik oldalról. A külföldi források csökkenését a bankok nem a hitelek lejáratából, hanem MNB-kötvényekből fogják finanszírozni.

A kkv-k nem tudták kihasználni a kamatcsökkentést

− Az inflációs céllal mennyiben vannak a gazdasági folyamatok összhangban?

− Ennek vizsgálatakor több mutatót is érdemes számba venni. Az inflációs cél a teljes fogyasztói árindexben van definiálva, itt azt látjuk, hogy mind a bejövő adatok, mind a középtávú kilátások mérsékelt inflációs nyomást jeleznek. Az inflációs alapfolyamatot jelző mutatóink szintén arra utalnak, hogy a magyar gazdaságban a nyomott belső kereslet erős dezinflációs hatást fejt ki. Voltak lefelé mutató meglepetések az inflációs adatokban az év elején, amit a stáb aztán beépített a márciusi jelentésbe, részben emiatt is lett a decemberinél alacsonyabb a prognózis. Azt mindenképpen hangsúlyoznám, hogy a jelenlegi környezetben a monetáris tanács értékelése szerint lazább monetáris kondíciók voltak konzisztensek a 3 százalékos inflációs cél elérésével. Mivel azt láttuk, hogy a kamatcsökkentések élénkítő hatásából a kis és közepes vállalatok aránytalanul kis mértékben részesülnek, beindítjuk a növekedési hitelprogramot. Fontos kiemelni, hogy a jegybank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Most a jegybank lehetőséget kapott arra, hogy ennek a veszélyeztetése nélkül támogassa a gazdaság kilábalását a válságból.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

DCVI, 2013.04.11 18:35

@troll:

...mondják a külföldi multikat kiszolgáló bérrabszolgatartó erők: Bajnaiék.
A minimálbért kell feltornászni és a belső fogyasztást végre beindítani.
Minek 2%-os hitel a magyar kkv-nak?...
...Mit is termeljenek?...
...Kinek?...
A bérrabszolgák nem vásárolnak csak a hiteleiket törlesztik.

180,000 minimálbért. Kezdetben...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2013.04.11 16:41

foleg az exportot kellene elenkiteni, nem a belso fogyasztast.

tamogatni kellene a magyar kkv-k exportpiacokra jutasat,pl. a kulfoldi promociot, reklamot,kiallitasokat.

ezenkivul sokkal intenzivebben kellene allamilag finanszirozott kulfoldi reklamokkal elenkiteni a beutazo turizmust.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html