Az elmúlt években Magyarország GDP növekedése az egyik legerősebb volt az EU-ban, a foglalkoztatottság gyorsan nőtt, ám a magyar gazdaság jövőbeli teljesítménye nagyban függ a gazdaság termelékenységének javításától, aminek a feltétele az alacsony munkaerőköltségű modellről a tudásalapú gazdasági modellre való áttérés - olvasható az Európai Bizottság (EB) szerdán kiadott országjelentésében.

A magyar gazdaság a korlátait feszegeti

Kapcsolódó

A bizottság azzal számol, hogy a magyar gazdaság erős növekedése továbbra is fennmarad, de a gazdasági bővülés lassan eléri a határait, miután a rendelkezésre álló képzett munkaerő hiánya az egyik fő gátló tényezője a termelékenység-javító beruházásoknak és az innovációnak. A kormányzati kiadások csökkentésének terve és a fő kereskedelmi partnerek lassú gazdasági növekedése szintén korlátozhatják a magyar gazdaság növekedését 2020-21-ben.

Emellett, a makrogazdasági politikák is némi túlhevülési kockázatot alakítottak ki: a béremelésekből fakadó munkabérköltségek növekedése továbbra is felülmúlja a termelékenység növekedését, az egyre emelkedő termelési költségek növelik az inflációt és rontják az exportőrök versenyképességét. Emellett, a nagyon alacsony reálkamatlábak és a lakásépítési támogatások hozzájárultak az ingatlanárak gyors növekedéséhez.

A jelentés megjegyzi, hogy az olcsó finanszírozási kondíciók, beleértve számos kormányzat által is támogatott hitelkonstrukciót, lehetőséget teremtettek a vállalatoknak a beruházásra, ez azonban magában hordozta annak a kockázatát is, hogy ezeket a forrásokat nem úgy használták fel, hogy azok a hosszútávú gazdasági növekedést úgy támogassák, hogy az a társadalom egésze javára váljon.

Nem költekezni kellene!

A bizottság jelentése azt is kifogásolja, hogy a kormány hajlamos növelni a kiadásokat és csökkenteni az adókat olyan időszakban, amikor inkább a szűkösebb időkre készülve költségvetési puffert kellene képeznie. Ez az úgynevezett prociklikus költségvetési politika, valamint az uniós források magas felhasználása járult hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság az EU átlaga feletti növekedést produkálja az elmúlt években - mutat rá az elemzés.

A költségvetési tervezés középpontjában továbbra sem az éves költségvetés áll, egyre nagyobb szerepe van a költségvetési tartalékoknak, a tervezésnek pedig csak részben van köze a büdzsé korai elfogadásához. Ennek eredményei lettek például a pénzügyi év végén látott nagy költekezések, amelyek alacsony minőségű beruházásokat és prociklikus költségvetési irányvonalat eredményeztek. Így bár a gazdaság továbbra is jól teljesít, a költségvetési helyzet csak lassan javul, aminek az lett a vége, hogy 2019 júniusában például az Európai Tanács egy új, jelentős eltérési eljárást indítson Magyarország ellen. Az államadósság ugyanis bár csökken, de az mégis magas az ország jövedelmi szintjéhez képest, ami sérülékenységet jelent. Bár a kockázatok jelenleg nem annyira akutak, az öregedő társadalom hosszabb távon fenntarthatósági kockázatokat jelent - jegyzi meg a bizottság.

A kutatásokba, innovációba, infrastruktúrába (gyermekgondozás, egészségügy, társadalmi befogadás) és a készségek fejlesztésébe történő beruházások elengedhetetlenek a termelékenység javítása érdekében és ahhoz, hogy olyan hosszabb távú növekedést eredményezzen, amely a társadalom egésze hasznára válhat. A gazdaság zöldítése energiahatékonysági beruházásokat igényelne, illetve olyanokat, amelyek elősegítik a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállást és a hulladékgazdálkodás javítását.

A kormány tesz a Tanács ajánlásaira

Az Európai Bizottság az országjelentésben megállapítja, hogy Magyarország a 2019-es dokumentumban megfogalmazott ajánlások terén összességében korlátozott előrelépést ért el.

  • Részleges javulás látható például a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok munkaerőpiaci integrációjával kapcsolatban.
  • A kormány bejelentett bizonyos intézkedéseket az egészségügy javítása érdekében, de ezek csak korlátozottan orvosolták az ajánlásokban megfogalmazott  problémákat. A bizottság a végrehajtott intézkedésekre utalva megjegyzi, hogy az egészségügyi alkalmazottak bérét emelték és rákszűrési programokat is indítottak.
  • A kormány intézkedéseket fogadott el a korai iskolaelhagyás csökkentésére, ennek ellenére továbbra is komoly probléma maradt a társadalmi mobilitás kérdése.
  • A magyar kormány egyre többet költ k+f beruházásokra és közlekedésre, de a keretfeltételek továbbra is gyengék.
  • A kormány többet költene a kis szén-dioxid-kibocsátású energiatermelésre, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyságra
  • Történt néhány jogszabály-változtatás, amelyek a közbeszerzések versenyét hivatott javítani, ám ezek hatása még nem látszik.
  • A kormány tett afelé is lépéseket, hogy egyszerűsítse az adórendszert, de továbbra sem mutatkozik nagyobb hajlandóság arra, hogy az uniós jogszabályok bevezetésén túl csökkentsék az agresszív adótervezés kockázatát.

A fentiekkel szemben viszont egyáltalán nem történt előrehaladás:

  • a szociális transzferek és a munkanélküli ellátások javítása terén;
  • a korrupcióellenes intézkedések terén, beleértve az ügyészi fellépéseket és a közérdekű adatokhoz való hozzáférést;
  • a bírói függetlenséggel kapcsolatban továbbra is fennálló aggodalmak kezelésében;
  • a szolgáltatószektor szabályozásának javításában;
  • a döntéshozatal átláthatóságában és minőségében,
  • de a társadalmi párbeszéd is az egyik leggyengébb az EU-ban.

Szociális téren is vannak tennivalók

A legfrissebb országjelentésben az EB közölte azt is, hogy a tagállamok hogy szerepeltek az úgynevezett szociális eredménytáblán - amelyet a szociális jogok európai pillére részeként készítenek el az országjelentésekhez csatolva és az uniós tagállamokat hasonlítja össze. Magyarország ezen relatíve jól szerepel néhány indikátor tekintetében, de továbbra is vannak jelentős kihívások. Ezekből az adatokból kiderül egyebek mellett, hogy

  • bár a jövedelmi egyenlőtlenség az EU átlagához közeli értéket mutat, a mutató az elmúlt időszakban mégis növekedésnek indult;
  • a foglalkoztatásban és a bérekben a nemek és a különböző képzettségű csoportok közötti szakadék az EU többi tagállamához képest továbbra is nagy;
  • a nők és a sérülékeny társadalmi csoportok munkaerőpiaci helyzete az EU-átlagnál rosszabb.

Az Európai Bizottság szerint ahhoz, hogy Magyarország elérje az EU 2020-as stratégiai céljait, jó úton halad, de nagyobb erőfeszítés kell a k+f kiadásokra fordított források növelése, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának emelésében, az energiahatékonyság és a megújuló energiák használata, valamint a korai iskolaelhagyás javítása terén.

Gondok vannak a minőségi oktatással

Magyarország teljesítménye, hogy elérje az ENSZ fenntarthatósági fejlődési céljait, átlagos. Magyarország relatíve jól teljesít a tisztességes munkát és a gazdasági növekedést mérő indikátorokban, de jelentős kihívások vannak különösen a minőségi oktatás terén - áll az Európai Bizottság elemzésében.

Az országjelentés a magyar gazdaság számára jelentős kihívásként azonosítja a következőket:

  • Az elmúlt időszak javulása ellenére az egy munkaerőre vetített termelés az egyik legalacsonyabb az EU-ban.
  • A korlátozó szabályozások és az egyre növekvő állami szerepvállalás gátolja a piacok megfelelő működését: a bizottság itt egyebek mellett példaként említi, hogy bizonyos cégek jelentős szubvenciók, testre szabott szabályozások, különleges megállapodások, versenytől való védelem révén élvezik az állam támogatását, a gyakori jogszabályváltozások bizonytalanná teszik az üzleti környezetet például a kiskereskedelmi szektorban, az adórendszer pedig nagyon bonyolult, ami lehetővé teszi az agresszív adótervezést.
  • Az intézményi és kormányzási környezet hatással van az üzleti környezetre és a források optimális elosztására, azaz az elmúlt években az intézményrendszer minősége és a jogalkotási kiszámíthatóság relatíve gyenge volt és romló tendenciát mutat mind az EU, mind Magyarország regionális versenytársaihoz képest, a rendelkezésre álló indikátorok pedig továbbra is jelentős korrupciós kockázatokat mutatnak.
  • Bár a munkaerőpiaci helyzet javult, de a jó gazdasági helyzet előnyeiből nem minden társadalmi csoport részesült egyenlően: a nők foglalkoztatása és képzése továbbra is relatíve alacsony, ami főleg a gyermekgondozási intézmények hiányára vezethető vissza, az ipari és építőipari vállalatok munkaerőhiánnyal küzdenek, ami a termelésüket korlátozza, miközben a kivándorlás és az öregedő társadalom további nyomást jelent a munkaerőpiacra, de az állami foglalkoztatási szolgálatok hatékonyságán is lenne mit javítani.
  • A szegénységben javulás mutatkozik, de maradtak kihívások: a jövedelmi egyenlőtlenség nő, az állami szolgáltatásokhoz való hozzáférésben is fennmaradtak az egyenlőtlenségek, a nehéz körülmények között élő állampolgárok aránya az egyik legmagasabb az EU-ban (ez különösen igaz a többgyermekesekre és a romákra), a szegénység és társadalmi kirekesztettség bizonyos területekre koncentrálódik, a szociális háló fontos elemei meggyengültek az elmúlt években.
  • Az oktatási rendszer az EU-átlag alatt teljesít, az oktatás minősége terén továbbra is fennállnak a nagy különbségek az iskolák között, ami a társadalmi mobilitást is gátolja, a korai iskolaelhagyás továbbra is az EU átlaga felett van, különösen a romák körében, a tanárhiány pedig egyre nagyobb problémát jelent.
  • A magyarok egészségi állapota továbbra is elmarad az EU-tagállamok többségétől, ami főleg az egészségtelen életmódra és az egészségügyi rendszer "korlátozott hatékonyságára" vezethető vissza.
  • A környezeti fenntarthatóság is jelentős kihívásokat tartogat: intézményi kapacitáshiány akadályozza a környezetvédelmi törvények és politikák hatékonyabb végrehajtását. Magyarország csak mérsékelten tervezi csökkenteni üvegházhatási gázok kibocsátását 2030-ra, nagyrészt a széntüzelésű erőművek kiiktatása révén. Habár nukleáris energián kívül, Magyarország többet tervez befektetni a megújuló energiaforrásokba, elsősorban a napenergiába, a szélenergia nem játszik szerepet a kormány jelenlegi terveiben.
    A bizottság a lakossági ingatlanok energiahatékonyságának javításában nagy potenciált látna, melynek révén a levegő minőségén javítani lehetne. A jelentés rámutat ugyanakkor, hogy a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátása az elmúlt öt évben jelentősen nőtt, a kibocsátás pedig várhatóan tovább növekszik a jelenlegi szabályozás alapján. A bizottság kiemeli, hogy annak érdekében, hogy a klíma- és energetikai célokat el lehessen érni, illetve egy új növekedési modellt ki lehessen alakítani, kívánatos lenne meghatározni a zöld technológia és a fenntartható megoldások beruházási szükségleteit és biztosítani a megfelelő forrásokat hozzá.

A bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy a vízminőség és -ellátás továbbra is aggodalomra ad okot. Magyarország még az elején jár a körkörös gazdaságra való átállásban, így a hulladékgazdálkodásban előrelépésre van szükség, hogy a 2020-as újrahasznosítási célt el lehessen érni.

A jelentés rámutat, hogy a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtását intézményi problémák is akadályozzák. Ezeken beruházásokkal lehet segíteni, amelyekhez az Európai Bizottság az európai klímastratégia (European Green Deal) keretében bemutatott méltányos átállást támogató alapot (JTF) ajánlja, amely a klímasemlegességre való átálláshoz hivatott segítséget nyújtani tagállamoknak a leginkább érintett régiókban.