Járai: infláció helyett jó gazdaságpolitika kellene

A gazdasági növekedés tartós lassulását eredményezi, ha a teljesítmények növekedésével nem együtt emelkednek a bérek, és romlik a vállalati szektor jövedelmezősége - írja a jegybankelnök a Népszabadság keddi számában.
Domokos László, 2003. január 14. kedd, 12:06
Fotó:


Mindez veszélyezteti az ország pénzügyi stabilitását. Véleménye szerint idén nem mérséklődik tovább az infláció üteme.

Járai a december 24-én megjelent Surányi György-írásara pontokra szedve reagál.


Állítás: "Nem kell olyan alacsony infláció, mint aminek elérésére az MNB törekszik."

Járai-válasz: Magyarország felzárkózó gazdaság, ezért magasabb inflációs szint fenntartása lehet indokolt, mint a fejlett országokban. A Balassa-Samuelson-hatás mértéke Magyarországon legfeljebb 0,9-2,2 százalékos inflációs többletet indokol legfőbb kereskedelmi partnerünkhöz, Németországhoz viszonyítva, ahol az elmúlt ötven évben átlagosan 2,7 százalék volt az infláció. Ezt is figyelembe véve a Monetáris Tanács 2-4 százalékos sávban határozta meg az árstabilitásnak megfelelő szintet, amely mellett hosszú távon a legmagasabb gazdasági növekedés érhető el.


Állítás: "Túlzott a dezinfláció üteme, mivel a gazdaságpolitika más elemei nem alkalmazkodnak elég gyorsan a kitűzött pályához."

Járai-válasz: Az infláció makacsságát magyarázó egyik tényező, hogy a kormányok gyakran nem eltökéltek az infláció csökkentésében. A kormányváltás után az MNB alkalmazkodott az új kormány magasabb inflációs elvárásához. A Medgyessy-kormánnyal egyetértésben a korábban 2003 végére előírt 3,5 százalékos inflációs cél elérését egy évvel későbbre, 2004 végére toltuk ki. Így 2003-ban várhatóan nem mérséklődik tovább az infláció üteme, hanem a korábban kijelölt célsáv felső széle (4,5 százalék) közelében alakul. Az inflációs cél módosítása azonban a gazdasági szereplők becsapását jelentené, aminek nagy ára lenne. A jövőben ugyanis nem hinnének a jegybank és a kormány által meghatározott inflációs célokban, ezért magasabb árnövekedésre számítanának.

Egyértelmű, hogy nem a monetáris politikának kell alkalmazkodnia a 2002-ben elképesztő mértékű költségvetési deficithez és béremelésekhez, hanem fordítva. A célokat csak fegyelmezett költségvetéssel és jövedelempolitikával lehet elérni - hangsúlyozza az MNB elnöke.


Állítás: "Az MNB erőlteti a felértékelést, ezért túl magasan tartja a kamatot, ezzel megadja a végső döfést a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és az üzleti szektornak."

Járai-válasz: Kétségtelen, hogy az elmúlt két évben jelentősen felértékelődött a forint árfolyama, és ez olyan gyors alkalmazkodásra kényszeríti a vállalati szektort, amely egyeseknek, elsősorban az olcsó bérmunkára építkezőknek és a nettó exportőr kis- és középvállalatoknak jelentős nehézségeket okozhat. Az EU-ban nem élhetünk meg az olcsóbb munkaerőből, e tekintetben Kínával vagy Vietnammal nem versenyezhetünk. Még a jelenlegi árfolyamszint mellett is nagy kockázata annak, hogy a 2003-ra és 2004-re kitűzött inflációs célt elérhető-e.

Egyszerűen nem igaz az, hogy az MNB magas kamatokkal csalogatja be a külföldi spekulatív tőkét az országba. Az aktuális kamatszintet az MNB mindig az öszszes körülményt figyelembe véve határozza meg. Nemzetközi összehasonlításban sem magas a forint reálkamata, a hazainál lényegesen kisebb, egy százalék alatti inflációt felmutató Csehországban és Lengyelországban kettő, illetve hat százalék körül alakul.


Állítás: "A jelenlegi gazdasági helyzetben a forint elleni spekulációs támadás. Ezt megelőzendő a jegybanknak gyengítenie kellene a forintot."

Járai-válasz: Rendkívül szűk az MNB mozgástere, az azonban bizonyos, ha bármilyen válság fenyegetne, az csak a felelőtlen gazdaságpolitika miatt következhetne be. Az MNB leginkább azzal tud hozzájárulni a gazdaság stabilitásának fenntartásához, ha minden lehetséges eszközével arra törekszik, hogy elérje a kormánnyal közösen kitűzött és az EU-nak a Medgyessy-kormány által benyújtott konvergenciaprogramban szereplő inflációs célokat. A jegybanknak is az az érdeke, hogy politikájával ne növelje a gazdasági szereplők terheit. Ezt azonban csak akkor tudja elérni, ha a gazdaságpolitika más elemei támogatást adnak ehhez.

HOZZÁSZÓLÁSOK