A prioritás az, hogy próbáljunk a kormányzati elvonásokat kompenzálandó uniós forrásokat szerezni - mondta a lapnak Jávor Benedek, a magyar főváros brüsszeli irodájának új vezetője.

A 2020 utáni uniós költségvetés alapvető keretei megvannak, nem tudjuk radikálisan újraírni a szabályokat. Azért meg kell próbálnunk kisajtolni, amit lehet, vagy olyan innovatív forrásokat találni, amelyek nagyobb, rendszerszintű átalakítások nélkül elérhetőek a települések számára. Nagyon fontos, hogy ebben nem egyedül lépünk majd fel: a most bejelentett Szabad Városok Szövetségével, Prága, Pozsony és Varsó főpolgármestereivel, illetve más városokkal közösen fogunk lobbizni. Emellett nem csak politikai érvek szólnak, azt látjuk, hogy a közép-kelet-európai országok jó részében a kormányok igyekeznek szűkíteni ezeknek a városoknak a mozgásterét, ehhez képest az Európai Bizottság által fontosnak tartott célok teljesítése jórészt a városokon múlik - véli a volt EP-képviselő, a Párbeszéd politikusa.

QP | Quality Placement

Jávor Benedek szerint most is vannak olyan finanszírozási források, amelyek közvetlenül a települések számára elérhetőek, de véleménye szerint az  Európai zöld megállapodás is óriási lehetőség lesz. (Ez az Európai Bizottság közelmúltban bemutatott, a EU karbonsemlegességének elérését 2050-ig célul tűző intézkedéscsomag). Különösen, hogy - mint az most a V4-főpolgármesterek találkozóján is kiderült - a klímaváltozás elleni küzdelem ezeknek a városoknak fontos. Ráadásul azt is látjuk, hogy miközben az eddiginél több pénzt szán erre az EU - az eddigi 20 százalék helyett a jövőben a források 25 százalékát kell erre fordítani -, aggódik amiatt, hogy találnak-e a megemelt összegekhez megfelelő projekteket, és nem olyanokat, amelyek csak a pénz elégetéséről szólnak - mondta Jávor Benedek a hvg.hu-nak.

A lakások és családi házak korszerűsítése támogatható terület lehet

Jávor egy nagy léptékű energiahatékonysági programot említett példaként, amit megvalósíthatna uniós támogatással a főváros. "Ez ráadásul olyan terület, ahol a befektetett pénz néhány éven belül megtérül, tehát érdemes akár hitelből is finanszírozni programokat. Az Európai Beruházási Bank (EIB) a közelmúltban jelentette be, hogy 2021 után már nem finanszíroz fosszilis energiához köthető projekteket, az itt felszabaduló forrásokat is az energiahatékonyság finanszírozására szánhatják. Kialakíthatunk olyan konstrukciókat, amelyben akár sok tízezer lakást elérő programot tudunk elindítani".

Nem csak a panelekre koncentrálnának, hanem a társasházaknak és a családi házaknak elérhetővé tennék a programot. "A konstrukció lényege az lenne, hogy a felvett hitelt a megtakarításból fizeti az, aki hozzájutott. Néhány év alatt letudja a saját hitelét anélkül, hogy nagy mértékű saját tőkére lenne szükség. Erre nagyon jó példák vannak Európa-szerte. Az fontos, hogy ha ilyen programok indulnak, azok minél komplexebbek legyenek, a homlokzatszigetelést kísérje például nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés, megújulós projektek. Ezzel tudunk radikális változást elérni" - nyilatkozta Jávor Benedek.

Timmermans is pártolja a városok együttműködését

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke pártolja a közös projektekre pályázó városok összefogását - írta a Népszava egy brüsszeli sajtóbeszélgetésen elhangzottakra hivatkozva. Erősen hiszek benne, hogy a városok vezető szerepet fognak játszani a zöld stratégiában - fejtette ki a bizottsági alelnök a lap tudósítójának kérdésére. Mint elmondta, lát lehetőséget európai szintű együttműködésükre és közösségi támogatásukra: "El tudja képzelni, hogy városok egy csoportja összefog, és közösen ír ki pályázatot mondjuk 5-6 ezer környezetkímélő városi busz beszerzésére? Az európai gyártók kapva kapnának az alkalmon! De említhetném a víz-, vagy a hulladékgazdálkodást is. Az Európai Unió a strukturális alapokból, az Európai Beruházási Bank kölcsöneiből, vagy a kettő valamilyen keverékéből tudna pénzügyi segítséget nyújtani nekik. Lelkesen pártolom ezeket az ötleteket, és nem hiszem, hogy konfliktust szülnének a városok és a kormányok között".