Jelentős bizonytalanság van a hitelpiacon

Komoly bizonytalanságot okozott a hazai pénzintézeti szektorban Matolcsy György szerdai bejelentése a devizahitelekhez kapcsolódó jelzálogbejegyzések július elsejei tilalmáról, hiszen senki sem látta még a tilalmat elrendelő jogszabálynak még a tervezetét sem.
NAPI, 2010. július 2. péntek, 09:14

Jogi vélemények szerint nem teheti meg a kormány, hogy visszamenőleges hatállyal tiltja meg a devizahitelekhez kapcsolódó jelzálogbejegyzéseket. A tulajdonviszonyokat, a magánszemélyek és a jogi személyek vagyoni viszonyainak szabályozását minden esetben törvényben kell meghatározni, és a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenesnek. A hatálybalépés időpontját pedig úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a felkészülésre. Ez különösen fontos lehet, mivel számos olyan eset fordulhat elő, amikor a hitelkérelem már beérkezett a bankhoz vagy a hiteldöntés is megtörtént, ám a földhivatali bejegyzés csúszik.

Az MR1-Kossuth Rádió értesülései szerint több bankfiókban is tanácstalanok az ügyintézők. Az FHB-nál belső utasítást adtak a bank dolgozóinak, de várják a pontos jogszabályt, és miután csak a bejegyzés a tilos, az átmeneti időszakban folyósítanak devizahitelt azoknak, akik ingatlanára már bejegyezték a jelzálogjogot. Más bankoknál egyelőre nem nyilatkoznak. Az MR1-Kossuth Rádió úgy tudja, a kormány a bankszövetséggel tárgyal egy esetleges egységes álláspont kialakításáról.

A Hírszerző portál hasonló tapasztalatokról számol be, az internetes újság próbavásárlásai ugyanis nem jártak sikerrel, és megjegyzik: az is kétséges, a devizahitelstop vonatkozik-e a folyamatban lévő, már befogadott kérelmekre, a vállalati ügyfelekre és az ingatlanfedezetű személyi kölcsönökre, valamint a hitelátváltásra.

Szakértők szerint értelmetlen a tárgyalássorozat a banki különadóról, hiszen arról nem lehet egy háttérbeszélgetésen megállapodni - ez akkor is így van, ha az üdvözlendő, hogy a kormány kezdeményezi a tárgyalásokat. Jogi szakvélemények szerint egy ilyen megállapodás létrejötte a másik oldalról is kérdéses lehet, mivel a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai szerint a társaságok vezető állású munkavállalói a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. Ha törvényi előírás hiányában vállalna bármely pénzügyi intézmény vezetője adófizetési kötelezettséget, az nyilvánvalóan az adott társaság érdekeivel ellentétes cselekmény lenne. Egyes vélemények szerint ennek nyomán a részvényesek megalapozottan követelhetnének akár kártérítést is a megállapodást aláíró vezetőktől, de nem zárható ki az sem, hogy egy ilyen megállapodást szignálókkal szemben megállna a hűtlen kezelés tényállása is.

HOZZÁSZÓLÁSOK