Jelentősen kibővül az akadémia kutatási programja

Jövőre több mint egymilliárd forinttal bővülhet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programja, amely elsősorban a kiemelkedő kutatók visszaszerzését szolgálja.
Leszák Tamás, 2011. december 14. szerda, 10:20
Fotó: Napi.hu

A jövő évi költségvetés a Lendület programra 1,4 milliárd forintos többletforrást tartalmaz - mondta Pálinkás József, az MTA elnöke a Napi Gazdaság Az ötlettől az üzleti rendszerig című innovációs konferenciáján. Az összeg még esetleges zárolások mellett is a pályázatok jelentős kiterjesztését teszi lehetővé.

A Lendület programot 2009-ben indította el az akadémia, akkor nagyon szerény összeggel. Pálinkás szerint az elképzelések arról szóltak, hogy az MTA megmerevedett kutatóintézeti rendszerbébe hozzanak be nagyjából a pályájuk közepén járó kiemelkedő kutatókat, versenyezve nyugat-európai és amerikai egyetemekkel, kutatóintézetekkel, illetve a magyar intézetek között is versenyt generálva.

A program részben a hivatalszerű működésen kívánt rést ütni, 2009-ben 6 kutatót vettek fel - a magyar egyetemi tanári fizetés kétszereséért, illetve jelentős kutatási források mellett. A pályázaton előnyt élveztek azok, akik külföldről jöttek haza, azonban a rendszert eleve úgy tervezték meg, hogy ne csak számukra legyen nyitott - tette hozzá az elnök.

Tavaly még a korábbi évnek megfelelően az MTA kutatóhálózatában, idén azonban már az egyetemek felé is kinyitották a pályázatot, így összesen 28 kutatónak tették lehetővé, hogy kutatócsoportot indítson. A programban egy kutató öt évre legfeljebb egymillió eurós támogatást kap, amely összeget teljesen szabadon, saját belátása szerint használhatja fel, nem kell a más programokban megszokott módon mindenre kiterjedő elszámolást nyújtson be.

Pálinkás szerint a felfedező kutatásokban a legfontosabb, hogy versenyképes műhelyek jöjjenek létre, amelyek a kutatók képezése mellett, egy, az új keresésére irányuló gondolkodásmódot is kialakítanak. A programban résztvevők a jövőben sokkal nagyobb eséllyel oldják majd meg a felmerülő technológiai problémákat (akár termelési, akár szervezeti hatékonyság szempontjából), vagy hoznak létre egyszeri kiemelkedő találmányt - fogalmazott az elnök.

A felfedező kutatások eredményességéhez stabil környezetre van szükség, emellett az igazán fontos kérdés, hogy miként tudnak a fiatal kutatók időben kilépni az iparba, termelésbe vagy szolgáltatásba, és hogyan tudják ott hasznosítani megszerzett tapasztalataikat és gondolkodásmódjukat.

 

Átalakul a kutatóintézeti hálózat
Az MTA kutatóintézeti hálózata soha nem látott módon alakul át, a két kutatóközpontból és 38 kutatóintézetből álló rendszer 10 központra és 5 kutatóintézetre oszlik a jövőben - mondta Pálinkás József. Az elnök szerint az erőforrások koncentrálására nélkül pusztán a rendelkezésre álló összegek növelésével semmi sem változna a jelenlegi helyzethez képest, ez pedig nem csupán a kutatóintézeti, hanem a kutatásintenzív egyetemeknek is fontos feladata.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK