Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A május 31-i határidő végül is azt jelenti, hogy eddig az időpontig még lehetősége van a kormánynak indoklás nélküli elbocsátásra. Az Ab szerint szükség van "felkészülési időre", ha ugyanis visszamenőleges hatályú lenne az intézkedés, akkor az eddig elbocsátottak részéről perekkel kellene számolni egyes vélemények szerint.

Erre az átmeneti időre azért volt szükség, mert megsemmisített szabályozás hiányában a kormánytisztviselők lemondása sem volna megfelelően szabályozva. Az új rendelkezés hatályba lépéséig - bármi is legyen az - természetesen nem lehet a most megsemmisített szabályozást alkalmazni.

Összesen 16 indítvány érkezett az Ab-hez, s azok több ponton is támadták a szabályozást. Ezek közül azonban csak az indoklás nélküli felmentést kaszálta el a testület. Az indoklás szerint nem adható a munkáltató kezébe lényegében korlátlan döntési jogosítvány - amelyet egyébként a bíróság előtt sem lehet vitatni. Ez a fajta korlátlan jog a közszolgálat gyakorlását is akadályozza.

Azt ugyanakkor elismeri az Ab, hogy az állam valahogyan egyszerűsíteni kívánja a kormánytisztviselők felmentését - különösen fontos lehet ez az elmúlt években elharapódzó kirúgási botrányok fényében, amelyek egyebek mellett a 98 százalékos végkielégítés-adó megalkotását is generálták. Ezeket a problémákat azonban a testület szerint más módon kell kezelni - mellesleg az Ab a végkielégítés-adót is elkaszálta eredetileg, aminek az lett a következménye, hogy azt nem egy, hanem öt évre visszamenőleg vezették be, s ezzel együtt az Ab jogköreit is megcsorbították.

Nem találta megalapozottnak a testület azt a beadványt, amely az alaptörvénybe ütközőnek tartaná azt az eljárási módot, hogy a kormány helyett a törvényjavaslatokat egyéni képviselők nyújtják be. Ezzel ugyanis kikerülhetők az egyeztetési kötelezettségek.

Az Ab megjegyzi, hogy formálisan ugyan nem ez a helyes eljárási mód, azonban pusztán azért, mert a törvény beterjesztése, elfogadása szabálytalanságokkal tarkított, még a törvény maga nem válik rosszá. Vagyis az eljárás nem elegáns ugyan, de a jogalkotásba belefér.

Nagyjából ilyen szabálytalanság az is, ha egy törvényhez a zárószavazás előtt érdemi módosítót is benyújtanak. Elvileg ekkor már csak koherenciazavarokat lehet korrigálni, ám rendszeres, hogy alapvető átalakítások is átmennek ilyenkor. Legutóbb a bankadót írta át a kormány az utolsó pillanatban.