A különbség jórészt arra vezethető vissza, hogy az MNB szakértőnek prognózisa a költségvetéshez képest a felhasznált uniós támogatások kisebb összegével számol 2017-re.

Ezen felül a tavalyi év tapasztalata alapján azt gondolják, hogy az önkormányzati szektor egyenlege a GDP 0,2 százalékával kedvezőbb lesz, mint ami a költségvetési törvényben szerepel.

Kapcsolódó

Ezek mellett azonban a központi költségvetés adóbevételeit az MNB-ben alacsonyabbra becsülik, mint a módosított előirányzatok, mert azok feltehetően az uniós forrásból finanszírozott beruházások dinamikusabb növekedésére, illetve a korábbi gazdaságfehérítő intézkedések hatásainak emelkedésére építenek.

A bérekhez kapcsolódó adóknál az eltérést főként a jövedelemkiáramlásra vonatkozó prognózisok enyhe különbsége magyarázza. Mivel a bevételek elmaradhatnak az előirányzatoktól, az uniós kiadások pedig alacsonyabb tényleges felhasználás mellett is magasan alakulhatnak (az előlegkifizetések miatt), ezért a központi költségvetésben a vártnál magasabb pénzforgalmi hiány kialakulása is elképzelhető (amellett, hogy az önkormányzatokkal együtt számított ESA-hiány a friss jegybanki prognózis szerint kisebb lesz a célkitűzésnél).

A kormányzati szektor 2017-es egyenlege
MegnevezésElőirányzat (GDP %-a)Előirányzat (milliárd Ft)MNB-előrejelzés (GDP %-a)MNB-előrejelzés (milliárd Ft)Eltérés (GDP %-a)
Központi alrendszer egyenlege-3,1-1166-3,6-1341-0,5
Önkormányzatok egyenlege-0,1-201,14221,2
Államháztartás pénzforgalmi (GFS) egyenlege-3,2-1186-2,5-9200,7
GFS-ESA különbözet0,82920,4161-0,3
Kormányzati szektor ESA-egyenlege-2,4-895-2,1-7590,3
ESA-egyenleg központi szabad tartalékok törlésével-2,4-895-1,8-6630,6
Forrás: MNB Költségvetési jelentés

Az MNB szakértői szerint tehát a 2,4 százalékos GDP-arányos deficit-célnál alacsonyabb hiányráta alakulhat ki a GDP 0,3 százalékát kitevő szabad tartalékok teljes elköltése esetén is. A központi alrendszer pénzforgalmi hiányára vonatkozó előrejelzés a GDP 0,5 százalékával magasabb a módosított törvényi előirányzatnál, emellett a - kormányzati szektorra és eredményszemléletű egyenlegre - vonatkozó statisztikai korrekciók körében kisebb többletet várnak. Mindkét eltérés a magasabb hiány irányába mutat, de ezeket ellentételezi az önkormányzati alrendszernél várható magasabb pénzforgalmi többlet.

Így festenek a részletek

Az MNB a központi költségvetésben 164 milliárd forinttal magasabb hiányt jelez a módosított törvényi előirányzatnál. Ezt csökkentheti, ha az Országvédelmi Alapban elkülönített tartalékkeret nem lesz teljesen felhasználva. Az előirányzatnál magasabb hiányt elsősorban az adóbevételek várható elmaradása okozza, elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételeknél. Ezt a tervezettnél kisebb uniós forrásbevonás, valamint a négy százaléktól érdemben elmaradó GDP-növekedés (az MNB 3,6 százalékra számít) magyarázza.

Az elkülönített állami pénzalapok többlete 70 milliárd forinttal magasabb lehet a a törvényi előirányzatnál, mivel a Start munkaprogram igénybevétele továbbra is alacsonyabb a tervezettnél - alapvetően a feszes munkaerőpiacnak köszönhetően.

A tb-alapok hiánya viszont 81 milliárd forinttal magasabb lehet a törvényi előirányzatnál. Az eltérés a gyógyító- megelőző kiadásoknál jelentkezik, mivel az egészségügyi béremelésre betervezett céltartalék felhasználását itt számolják el - a központi költségvetés hiánya tehát ugyanennyivel alacsonyabb.

Tovább javul az adósságmutató

A júniusi Inflációs jelentéssel konzisztens előrejelzés szerint - 2016 végi, változatlan forint árfolyamot felételezve - 2017 végére 73,2 százalékra csökkenhet a GDP-arányos bruttó államadósság, vagyis az Alaptörvény adósságszabálya várhatóan idén is teljesülni fog - a múlt év végi mutató ugyanis 74,1 százalék volt.

Az adósságráta trendszerűen folytatódó mérséklődését a dinamikus gazdasági növekedés mellett az államháztartás mérsékelt nettó finanszírozási igénye továbbra is támogatja. A várhatóan idén is negatív nettó deviza-kibocsátás következtében 2017 végére 22 százalék közelébe csökkenhet az államadósság devizaaránya, ami tovább mérsékelheti hazánk külső pénzügyi sérülékenységét - olvasható a jegybanki jelentésben.