Jobb lett a magyar GDP!

Az előzetes becsléshez képest tempósabban nőtt a magyar gazdaság 2006 harmadik negyedévében.
NAPI Online, 2006. december 8. péntek, 09:00
Fotó:

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2006 III. negyedévében 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptári hatás kiszűrésével pedig 3,9 százalék az index - jelentette a KSH. (Az előzetes adatok még 3,6, illetve 3,7 százalékról szóltak.) A friss számok továbbra is elmaradnak a konvergenciaprogramban megjelölt, 4,1 százalékos kormányzati várakozástól, ám a 3,875 százalékos elemzői konszenzus nagyjából bejött. Tavaly a harmadik negyedben kiigazítás nélkül 4,3 százalék volt a növekedés, naptári hatás kiszűrésével pedig 4,2 százalék, azaz lassuló ütemben bővül a hazai gazdaság.

Az első három negyedévben a gazdasági növekedés mértéke 4,2 százalék volt. Az előző negyedévhez képest a gazdasági növekedés 1,0 százalék volt a szezonálisan kiigazított adatok szerint.

Az előző negyedévhez képest mért, szezonálisan kiigazított adatok szerint 2006 III. negyedévében a gazdasági növekedés 1,0 százalék volt. Az árutermelő ágazatok közül a feldolgozóipar 1,3 százalékos, a szolgáltatásoknál a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek 1,6 százalékos és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások 1,9 százalékos növekedése volt a legjelentősebb. A háztartások fogyasztási kiadása 0,4 százalékkal emelkedett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 1,1 százalékkal csökkentek, így a háztartások végső fogyasztása nem változott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,7 százalékkal nőtt. Az export 3,1 százalékkal, az import pedig 3,4 százalékkal emelkedett.

A gazdasági növekedést termelési oldalról továbbra is elsősorban a feldolgozóipar és a pénzügyi tevékenység teljesítménynövekedése húzta. A GDP felhasználási oldalán a termékek és szolgáltatások kivitele továbbra is dinamikusan nőtt, míg a belföldi felhasználás kismértékben csökkent.
A magyar GDP növekedési üteme az utóbbi negyedévekben csökkenő mértékben, de továbbra is (a harmadik negyedévben több mint 1 százalékponttal) meghaladja az Európai Unióét.

Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 4,3 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben. Az ipar hozzáadott értéke 8,7 százalékkal emelkedett a feldolgozóipar jelentős teljesítménybővülésének következtében. A feldolgozóipari termelés növekedését változatlanul elsősorban a gépipari és vegyipari ágazatok termelésének növekedése húzta. A feldolgozóipar teljesítménynövekedése jelentős mértékben az exportértékesítés növekedéséhez kapcsolódik. Az építőipar teljesítménye 3,8 százalékkal esett vissza, amiben az előző negyedévhez hasonlóan főként az út- és autópályaépítések volumenének csökkenése játszott szerepet.

A szolgáltatások ágazatainak bruttó hozzáadott értéke 2006 III. negyedévében 3,8 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokon belül a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág hozzáadott értékének növekedése (6,4 százalék) volt a legjelentősebb, továbbra is a pénzügyi tevékenység jelentős bővülése következtében. Átlag feletti volt a hozzáadott érték növekedésének üteme a szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ágban is (4,1 százalék), ami elsősorban a szállítás és raktározás teljesítményének bővüléséből adódott.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása 0,8 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztás pedig 5,5 százalékkal csökkent, így a végső fogyasztás nem változott. A háztartások fogyasztásán belül a rezidens háztartások fogyasztási kiadása 1,6 százalékkal emelkedett. A magyarok külföldön történő fogyasztását nem tartalmazó és a külföldiek Magyarországon történő fogyasztását figyelembe vevő hazai fogyasztási kiadás - azaz az ország területén történő fogyasztás - bővülése lényegesen magasabb, 3,2 százalékos volt. Ez azért következett be, mert a külföldiek magyarországi fogyasztása dinamikusan emelkedett, míg a magyarok külföldön történő fogyasztása szerény mértékű növekedésnek indult a III. negyedévben.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás - a második negyedévben megfigyelt tendencia folytatásaként - a III. negyedévben 4,1 százalékkal esett vissza, elsősorban a feldolgozóipar és az ingatlanügyletek beruházásainak csökkenése miatt. Összességében a belföldi felhasználás 0,3 százalékkal csökkent.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalma továbbra is dinamikusan növekedett, az export 15,4 százalékkal, míg az import ennél kisebb mértékben, 8,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül a szolgáltatások exportja még magasabb mértékben, 24,6 százalékkal, importja pedig 9,8 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom bővülése folytatódó cserearány-romlás mellett következett be, bár ennek mértéke csökkent az első félévben tapasztalt cserearány romláshoz képest.

HOZZÁSZÓLÁSOK