Önmagában az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségének kikötése nem ütközik jogszabályba, és nem tekinthető tisztességtelennek sem - mondta az ítélet indoklásában Szeghő Katalin tanácsvezető bíró. Ebben az esetben viszont nem felelt meg a jogszabályokban rögzített tartalmi követelményeknek a kifogásolt pont, mivel nem sorolta fel elég részletesen és átláthatóan a kamatmódosítás feltételeit.
A tanácsvezető bíró szerint ezért, a 2005-ben megkötött hitelszerződés ebben a formában lényegében arra adott lehetőséget a pénzintézet számára, hogy tetszése szerint bármikor változtathasson a kamaton, ezzel megbontva az ügyfelek közötti egyensúly elvét.
A közbenső ítélet eredményeként a felpereseknek és a banknak úgy kell elszámolniuk egymással, hogy nem vehetik figyelembe az egyoldalú kamatmódosításokat. A peres felek követeléseinek elszámolása azonban hosszabb bizonyítást, feltehetően szakértő bevonását igényli, ezért volt szükség a közbenső ítélet meghozatalára.