Jöhet az 1 százalék alatti alapkamat?

Londoni pénzügyi elemzők egyöntetű várakozása szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülésen nem módosítja az 1,35 százalékos alapkamatot. Több citybeli előrejelzés is számol ugyanakkor azzal, hogy az MNB később újabb kamatcsökkentési ciklusba kezd, akár már a jövő hónaptól.
MTI, 2016. február 22. hétfő, 19:19
Fotó: Napi.hu

A JP Morgan szerint az MNB a külső kockázatokra és a gazdasági növekedés lassulására a monetáris kondíciók további enyhítésével válaszol, és ennek részeként márciusi kezdettel ismét csökkenteni kezdi alapkamatát. Az enyhítési ciklus végére az MNB alapkamata 1,00 százalékra, vagy ez alá csökkenhet. Annak ellenére is valószínűsítik ezt, hogy az MNB egyértelmű üzenetében jelezte a piacnak a hangsúly áthelyezését a nem hagyományos enyhítési eszközökre, és azt is, hogy emiatt csökkent az alapkamat jelentősége. A ház szerint ugyanakkor ezt a hangsúlyáthelyezést bonyolítani fogja, hogy az euróövezeti jegybank (EKB) márciustól valószínűleg intenzívebb enyhítésbe kezd, és az is, hogy a forint jelenleg hajlamos az erősödésre az euróval szemben.

A JP Morgan jelenleg érvényes előrejelzése szerint a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi infláció az idei második negyedévben mínusz 0,5 százalék környékére süllyedhet vissza, és 2016 végére is csak 1,6 százalékig gyorsul. Ezekre az előrejelzéseikre is lefelé ható kockázatokat látnak. Valószínűsítik azt is, hogy az olajárak meredek zuhanása a kilengésekre hajlamos elemektől egyébként megszűrt maginflációra is közvetett, de erőteljes lefelé ható nyomást gyakorol.

A Commerzbank szintén azt valószínűsíti, hogy az MNB az idei év végéig 1,00 százalékra csökkenti alapkamatát. A bizonyítékok arra vallanak, hogy az inflációs várakozások visszaesése már a maginflációs összetevők egyre szélesebb körébe is átszűrődik, és ha ez a jelenség meggyökeresedik, akkor már hosszú ideig ható és erőteljes ellenirányú hajtóerő szükséges a folyamat megfordításához.

A Goldman Sachs elemzői is hangsúlyozták, hogy a piac áraz egy kismértékű MNB-kamatcsökkentést az idei évre, elsősorban az inflációra, az olajárakból eredő, lefelé ható nyomás miatt, és azért is, mert a várakozások szerint az MNB az EKB valószínűsíthető további enyhítési lépéseire is hasonló intézkedésekkel válaszolhat. Azonban a magyar jegybank a továbbiakban a kamatcsökkentés helyett inkább nem hagyományos eszközökkel folytatja a monetáris kondíciók enyhítését, mivel ezek segítik a specifikusan körülírt monetáris célok elérését. Az egyszerű kamatcsökkentésekkel ezeket nem feltétlenül lehet elérni, például olyan időszakban, amikor gyenge a hitelezési készség vagy a hitelkereslet. A kamatcsökkentések kevésbé hatékonyak emellett olyan deflációs sokkok ellen is, amelyek a nyersanyagárak mozgásából és az alacsony külföldi inflációból erednek. Van esély arra, hogy az MNB mégis kamatcsökkentésekre szánja el magát az idén. Ez azonban igen jelentős mértékben függ a növekedési ütemtől és - különösen az EKB monetáris lépéseivel összefüggésben - a forintárfolyamtól, valamint attól, hogy Magyarország az idén visszanyeri-e befektetési ajánlású hitelminősítői besorolását. Ha a forint erősödni kezd, és ezt a gazdasági növekedés lassulása kíséri, akkor az MNB fontolóra veheti az alapkamat csökkentését.

A Morgan Stanley szerint az MNB a márciusban esedékes inflációs jelentésben komoly mértékben lefelé korrigálja inflációs előrejelzését. A ház jelenleg 0,5 százalékos idei átlagos inflációt vár Magyarországon, szemben az MNB jelenleg érvényes 1,7 százalékos előrejelzésével. Májusra és júniusra ismét negatív tizenkét havi inflációs számokat várnak, és ebben a környezetben lehetségesnek tartják, hogy az MNB 1,00 százalékra csökkenti alapkamatát.

HOZZÁSZÓLÁSOK