Jöhet az adócsökkentés? - Soha nem volt még ekkora pénzbőség

Úszik a pénzben a költségvetés, augusztusban 15 éve nem látott alacsony hiányt produkált az állam; a nemzetgazdasági tárca (NGM) adatai szerint az első nyolc hónapban mindössze 274 milliárd forint volt a hiány, szemben a tavalyi 914,9 milliárd forinttal. A költségvetést az egyszeri bevételek mellett a rég nem látott gazdasági környezet segíti. Az egyszeri tételeknek köszönhetően előfordulhat az a soha nem látott helyzet, hogy szeptember végére többletbe fordul az államháztartás egyenlege.
Papp Zsolt, 2016. szeptember 9. péntek, 07:10
Fotó: Napi.hu

Az elmúlt hónapokban emelkednek a bérek, nő a fogyasztás, így a költségvetés adóbevételei rendre túlteljesülnek, legyenek azok a bérekre rakodó személyi jövedelemadó-bevételek vagy épp a a felpörgő fogyasztásnak köszönhetően bővülő áfabevételek. A kedvező környezetre több egyszeri költségvetési bevétel is rátesz még nem is egy, de tíz lapáttal: a GE (ex-General Eletric) magyar leánya csak az idén és jövőre 270-270 milliárd forint plusz társasági adót fizet be a magyar államnak a cég adóoptimalizáló tevékenysége révén, amihez a magyar állam megalkotta a növekedési hitelprogramot.

Az MNB terven felül 50 milliárd forint osztalékot fizet be a költségvetésbe. A kormány már döntött az elmúlt szűk egy évben felpörgetett állami földértékesítési program lezárásáról, ennek keretében további 270 milliárd folyik be a költségvetésbe a következő hetekben - ez lehet az a tétel, amely ha végre megérkezik, szeptemberben vagy októberben többletbe fordítaná a egyenleget.

A kormány 2015-ben felpörgette az uniós kifizetéseket, sőt olyan pénzeket is kifizettek, ami csak ezekben a hónapokban folyik be a magyar költségvetésbe - ennek összege több száz milliárd forint lehet. Így míg a tavalyi hiányt növelték ezek a tételek, úgy az idei pénzforgalmi hiányt csökkentik. Ennek következtében a 2016-os költségvetés hiánya - pénzforgalmi szemléletben - akár nulla is lehetne, hacsak a kormány nem a következő hetekben újabb költségvetési lazítás elindításról.

Durván fékezett a gazdaság, megijedt a kormány

Senkit sem lepett meg, hogy a magyar gazdaság növekedése 2016 első felében lelassul, hisz mindenki, így a kormány is számított rá, hogy az uniós pénzek átmeneti elzárásával ez bekövetkezik. Azonban az első negyedéves adatok szerint a vártnál drasztikusabb lett a visszaesés, hisz a 2015 utolsó negyedévi 3,2 százalékról, 2016 első negyedében 1,1 százalékra esett vissza a növekedés a nyers tisztítatlan adatok szerint. A második negyedévben már 2,6 százalék lett, ám a szezonálisan tisztított adatok ennél lassabb kilábalásról adnak képet. A gyorsuló növekedésnek köszönhetően az idei GDP változás megközelítheti a 2 százalékot - ez némileg ugyan elmarad a tervezettől.

Az első negyedéves beruházási és növekedési adatokat látva azonban még a kormányban is egy kisebbfajta pánik uralkodott el, az adat után egymás "kezébe adták a kilincset" a kormányzati tisztviselők a kormányzati "válságtanácskozásokon" - ahogy ezt nyilvánosan elmondta az NGM illetékes államtitkára, aki ezért alapos fejmosást kapott. (Mondván sem válság, sem válságtanácskozás nem volt.) Ezután határozta el a kormány a gazdasági növekedés felpörgetését, úgy hogy megnyomják a költségvetési kiadásokat. A 2016-os büdzsé évközi módosítását már ennek jegyében fogadta el a parlament, hisz a kiadásokat 408 milliárd forinttal emelték meg a pluszbevételek terhére - vagyis a hiány változatlan maradt.

Jöhet még meglepetés az Eurostattól

Miközben a folyó hiány soha nem látott mélységekbe süllyedt, kicsit más a helyzet az eredményszemléletű hiánnyal. A KSH szeptember 30-án küldi meg az Eurostatnak a 2015-ös államháztartási hiány végleges adatait eredményszemléletben. Az eredményszemléletű elszámolás lényege, hogy egy kiadást vagy bevételt akkor kell elkönyvelni, amikor jogilag keletkezik - nem pedig amikor tényleges pénzmozgás van. Így könnyen lehet, hogy a GE-leánynak adott összesen 540 milliárd forintos extra társasági adóhitelt 2015-re kell lekönyvelni, hisz a megállapodás ekkor köttetett meg - ám ez mérlegelés kérdése.

Amennyiben eredményszemléletű ESA 2010 elszámolásban ezt a 540 milliárdot tavalyra vissza kell könyvelni - az jelentősen csökkenti a tavalyi hiányt, ám ami fontosabb, hogy az idén és 2017-ben ténylegesen befolyó 270-270 milliárd már nem számolható el eredményszemléletben hiánycsökkentő tételként. Részben ezen elszámolási döntéstől függ - amit végső soron az Eurostat szakembereinek kell meghoznia -, hogy a magyar kormány milyen mértékű költekezésbe kezd az év utolsó hónapjaiban.

Ez az év már elment - kár a pénz rá?

A Napi.hu-nak - névvel vagy anélkül - nyilatkozó költségvetési elemzők között nincs egyetértés, egyáltalán van-e szükség újabb költségvetési expanzióra, illetve sor kerül-e erre. Az év végi költekezés az idei kibocsátást már érdemben akkor sem lökné meg, ha azt okosan költenék el - mutatott rá az egyik nyilatkozó.

A piac idénre még két százalék körüli növekedést vár, ám 2017-re további beavatkozások nélkül meglehet a három százalékos növekedés, ráadásul úgy, hogy a már elfogadott 2017-es költségvetési törvény is jelentős lazítást jelent - így az elemző szerint nem biztos, hogy van-e értelme a pluszbevételeket ily módon elkölteni. Egy másik lapunknak nyilatkozó elemző szerint viszont, ha az Eurostat a kormány számára kedvező döntést hoz - vagyis az adóhitel-bevételeket le lehet számolni idén és jövőre bevételként -, úgy szeptember 30-a után megnyomják a gombot, és megindul az újabb osztogatás.

Adócsökkentés lenne fontosabb

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy az extrabevételeknek és a kedvező növekedési és adóbevételeknek köszönhetően beavatkozás nélkül akár nulla az idei pénzforgalmi hiány, igaz a 2016 költségvetés módosítása ebből már 408 milliárd forintot újra osztott. A földárverésekből befolyt 270 milliárd forintról már megszületett a kormánydöntés, hogy azt nem költik el, vagyis a hiány, pontosabban az államadósság mérséklésére fordítják.

Ezzel együtt is még tetemes mozgástere van a kormánynak, ami több száz milliárd forintra rúg csak idén, de ez a folyamat jövőre is folytatódik. Sőt, az államadósság finanszírozási költségeinek csökkenése révén a következő években megfeleződhet a jelenleg ezer milliárd forintos kiadási tétel. Ebben a környezetben már érdemes lenne elgondolkozni a magyar gazdaság egyik legnagyobb feszítő problémájának tartott az alacsony bérek emelésének, így a munkaerőhiány csökkentésének további lehetőségeiről - mondta Suppan Gergely.

A kormány tagjai többször utaltak a bérterhek mérséklésére, konkrétan a munkaadói társadalombiztosítási járulék (mai nevén szociális hozzájárulási adó) csökkentésre, de szavakban napirenden van az egy számjegyű (kilencszázalékos) személyi jövedelemadó (szja) bevezetése is.

Mind a két adócsökkentés gyógyír lenne a munkaerő elvándorlását okozó alacsony bérekre. Ráadásul úgy lehetne az adócsökkentés révén a nettó béreket emelni, hogy az ne rontsa a versenyképességet, így a költségvetés többletbevételeit a hosszú távú fenntartható növekedés ösztönzésére lehetne felhasználni - tette hozzá Suppan.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

zuljin, 2016.09.11 21:49

A mutyi párt éveken át azt hazudta, hogy a bankok menynire tönkretették az embereket. Erre ők maguk, a mutyipárt tagjai 180-as áron törlesztették a hiteleiket, ellenben a kisemmizett emberek kénytelenek voltak 250-260-as áron. Amit az MSZP esetleg elrontott, azt a mutyipárt még jobban elrontotta. Na ennyit számít a mutyi párt szavahihetősége a bolsi fideszesek véleménye is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2016.09.11 21:38

@Dakota Summer: BOLSI A JÓ ÉDESAPÁD !!!!!
A első ORBÁN kormány megfelelő szabályozás nélkűl vezette be a hitelezést, a bankokat 10 évvel később rendszabályozta meg , sajnos a 2010 ig felvett hitelek kedvezőbbnek bizonyultak egy normális gazdaságot feltételezve, de 2010.ben jöttek a BARMOK és a 2010-es valutaárfolyamokat amik a következők voltak CHF 184,59 ft USD 197,14 ft az EURÓ 254,01 ft volt . BIRKA ilyen árfolyamon vette át a CSÜRHE a kormányzást ,most mennyi BAROMKÁM ??????
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2016.09.10 21:09

@megfigyelt:
"Miért nem a törvény megalkotóján kéred számon azaz az ORBÁN első kormányán"

A válasz egyszerű: nem Orbán mondta, hogy nagy a jólét és dübörög a gazdaság!
Úgy látszik a te kedves cocijaidnak ugyanannyi esze volt mint "az átlag ember"-nek, mert ők sem vették észre a buktatókat, ergo nem voltak alkalmasak a kormányzásra. Sőt az első években dicsfényben tündököltek! 50% bért emeltek, épültek a lakások "szárnyalt a tőzsde" (ezt vagy 50x hallottam a tv-ben). Egyáltalán nem látszott rajtuk, hogy bánkódnának a rossz hitelkonstrukcióin!

Akkor lehetne Orbánra fogni, ha a cocik az első percben kijelentették volna, hogy ez így nem jó és azonnal megpróbálták volna korrigálni. Ez nem így történt, ilyen esetben a PT is bűnrészességet állapítana meg.
Orbánék is hibáztak az tény, de a cocik bűne nem tagadható!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Dakota Summer, 2016.09.10 21:07

@megfigyelt: nem az baszta el, aki bevezette, sőt nem lehetett nem bevezetni -pont erröl irtam, ostoba bolsi. Az szúrta el, akinek gazdaságpolitikája oda vezetett, hogy állampolgárok tömegei a devizahitel felvételében gondolkodtak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2016.09.10 20:39

@Dakota Summer: Aranyos BÉKEMENETES BIRKA !!!!!
Megint itt a fényes bizonyítéka annak mekkora barom vagy . A 14:19-es beírásom ÉPESZŰ ember számára egyértelművé teszi ,hogy az B...ta el aki a bevezetéskor nem egyértelműsítette a feltételeket , BIRKA most miért tudta a bankokat sarokba szorítani, tehette volna 2001-ben is. FIGYELJ az 1960 as évek elején építkeztem és akkor azz építési kölcsönt 80 000 ft ig 2 % os kamatra adták ami megegyezett a látra szóló betét kamatával a 80 000 ft feletti részt 6 %-ra ,a éves lekötött betét kamata 5 % volt, az akkori bankárok és a kormány nem volt olyan beképzelt mint a jelenlegi , de tudott reálisan gondolkodni. TE BIRKA leírtam ,hogy a legkisebb gyermekem 2001-ben kezdte azz építkezést és akkor megállapította ,hogy kiszámíthatatlan a szabályozatlan deviza hitelezés és azért vette fel forintba . Azzal egyet kell érteni,hogy az átlag ember nem ismerte .fel a buktatót,
Miért nem a törvény megalkotóján kéred számon azaz az ORBÁN első kormányán TE egy senkiházi kormány seggnyaló vagy mindenért a SZOCIKAT hibáztatod.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html