Jön a magyar kenyérszigor

Werli József szerint az élelmiszerkönyv hatályba lépett változásai leginkább a sütőipart érintik, a módosításokat két év előkészítő munka előzte meg.

Egyértelműsítették a fogalmakat, például, hogy mit lehet búza- és rozskenyérnek, vagy rozsos, illetve teljes kiőrlésű kenyérnek nevezni, valamint változott az ezekben a termékekben a kötelezően használt liszt minimum mennyisége.

A fogyasztó markánsabb ízű termékeket fog kapni, hiszen például a rozsos kenyereknél használt rozsliszt arányának kell érnie a 30 százalékot, a rozskenyérnél pedig a korábbi alsó 40 százalék rozsliszt arányát 60 százalékra emelték.