A ciklon középpontja szerdán a Balkán-félsziget központi része felett áthaladva fokozatosan Erdély fölé helyeződik, majd Magyarország fölé érkezve csütörtök estétől veszít az erejéből.

Szerdán délkeleten, csütörtökön az ország jelentős részén, pénteken pedig északon és nyugaton várható nagyobb mennyiségű csapadék, de ennek területi eloszlásban nagy a bizonytalanság - tették hozzá.

A szél egyre több helyen viharossá fokozódik, szerda éjszaka és csütörtökön a Dunántúlon és északkeleten 90 kilométer/óra feletti széllökések is előfordulnak. A Dunántúl magasabban fekvő részein és a Balatonnál 100 kilométer/óránál erősebb széllökés sem zárható ki.

A várható jelentős mennyiségű csapadék és a viharos szél nemcsak Magyarországon hanem a környező országokban is többfelé adtak ki figyelmeztetéseket.

A meteorológiai szolgálat azt kéri, hogy ha valaki a következő napokban a környező országokba utazik, mindenképpen tájékozódjon az ott várható időjárásról, továbbá a magyarországi veszélyjelzést is kövessék a http://veszelyjelzes.met.hu. oldalon.

Készültség a Balatonnál

A Balaton körül több önkormányzatnál is vízkár-elhárítási készülteséget, illetve védekezést rendeltek el a fokozódó viharos erejű északi-északnyugati szél és a várható jelentős mennyiségű csapadék miatt, ami a tó magas vízállása miatt több helyen is komoly gondokat okozhat. A Balaton vízállása 128 centimétert mutatott szerdán, ami 18 centiméterrel meghaladja az üzemelési engedély szabályozási maximumát. A döntéshozók az elmúlt hónapokban, eltérően a korábbi évek gyakorlatától, tartósan magasan tartották a tó vízszintjét, hogy egy aszályos nyár esetén is maradjon elég víz a mederben a szezon végégig. A vízügy korábbi nyilatkozatai szerint a Balaton víztükre erős szélben 30-50 centimétert kileng keresztirányban, ami azt jelenti, hogy az erős északi szél a vízálláshoz képest 15-25 centiméterrel magasabb vízszintet okozhat a tó déli partján.

Horváth Ákos a Országos Meteorológia Szolgálat Siófoki Obszervatóriumának vezetője az MTI-nek elmondta, csütörtök hajnalban, illetve délelőtt várják a balatoni vihar tetőzését, amikor a tó körül több helyen lesznek 100 kilométer/órás erejű széllökések, Balatonmáriafürdő és Szigliget vonalában pedig még ennél is erősebb szél várató. A viharos erejű széllel jelentős csapadék is érkezik.

Kolumbán Tünde, a siófoki önkormányzat sajtóreferense közölte, hogy a polgármester fokozott készültséget rendelt el, figyelőszolgálatot működtetve a Balaton-parton. Mivel a tóban egy métert meghaladó hullámok várhatóak, számolni kell azzal, hogy a víz kicsap a partra. Siófok mélyebben fekvő területein kora délutántól homokzsákokból nyúlgátat építettek, és az éjszakai készültségről is gondoskodtak. A védekezési munkálatokba szükség esetén közmunkásokat is bevetnek. A sajtófelelős emlékeztetett arra, hogy a közelgő vihar sokban hasonlít a négy évvel ezelőtt, szinte pontosan ebben az időszakban érkező Zsófia nevű ciklonra. Ekkor csúszott meg egyebek közt a Sió partfala, aminek következtében leszakadt a csatorna partján haladó kerékpárút mintegy 150 méteres szakasza.

Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere arról számolt be az MTI-nek szerda délután, hogy a Balaton már több helyen elöntötte a település strandjait, a parti sétány járhatatlan, és kezd megjelenni a víz a partközeli utcákban is. "Imádkozunk, hogy megússzuk a vihar tetőzését nagyobb vízkár nélkül, mert a vízkiöntések ellen igazán nem tudunk védekezni" - fogalmazott a polgármester, aki elsőfokú helyi vízkár-elhárítási készültséget rendelet el 24 órás szolgálattal.

Bázelné Mihályka Szabina, Somogy megyei katasztrófavédelmi szóvivő azt mondta, hogy több Balaton-parti településen - Balatonbogláron, Balatonlellén, Zamárdiban és Siófokon - már a védekezést is elrendelték a polgármesterek a tó magas vízállása és az egyre erősödő széllökések miatt a parthoz közeli épületek megóvása érdekében.

A védekezésben a járási mentőcsoportok is részt vesznek, homokzsákokkal óvják az ingatlanokat a víztől. A siófoki és a marcali katasztrófavédelmi kirendeltség mozgósította az önkéntes tűzoltó egyesületeket, hogy szükség esetén bevethetőek legyenek.

Nem csak itthon okozhat gondot a vihar

A heves esőzések miatt árvízveszély fenyegeti Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Horvátország egy részét, ezért a hatóságok rendkívüli helyzetet, illetve fokozott készültséget hirdettek ki. Kelet- és Közép-Szerbia több településén is rendkívüli helyzetet hirdettek ki, a Kolubara folyó mentén pedig fokozott védekező intézkedéseket vezettek be. Predrag Maric, a szerb belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel foglalkozó osztályának vezetője a belgrádi sajtónak elmondta: mentőcsapatokat küldtek azokra a helyekre, ahol fennáll az áradás veszélye. Hozzátette: eddig senkit sem kellett kitelepíteni.

A szerbiai hidrometeorológiai intézet közleménye szerint a következő két napon egy hónap csapadékmennyiségének megfelelő eső hullik majd az országban. A Vajdaságban egyelőre nincs árvízveszély, az önkormányzatok illetékes szervei azonban készenlétben vannak.

A helyzet Szerbia nyugati szomszédjainál is hasonló, Bosznia-Hercegovina három részén a legveszélyesebb a helyzet: a szarajevói, a zenicai-doboji és a tuzlai körzetben. A szarajevói kantonban már több személyt ki kellett telepíteni a földcsuszamlások veszélye miatt. Több városban áramkimaradások vannak, egyes helyeken a vízszolgáltatás is szünetel. Tuzlában pedig mezőgazdasági területek, utak és vasutak kerültek víz alá. Az ország nyugati hegyvidékén 30 centiméter hó esett.

Havazik Montenegróban is, a Durmitor hegységben néhány centiméteres hótakaró alakult ki. Horvátországot sem kerülték el a viharok, ott az esőt jég is kísérte. Szlavóniában és Baranyában több település órákra áram nélkül maradt. Az előrejelzések szerint az erős esőzések péntekig tartanak majd.