Jön az új fizetési rendszer a bankoknál - sok szolgáltatás nem indul majd el

Az azonnali fizetés elindul ugyan március 2-án, de a többi extrára, a fizetési kérelemre és a QR-kódos fizetésre várniuk kell az ügyfeleknek.
Herman Bernadett, 2020. február 21. péntek, 07:08
Fotó: Getty Images

Március 2-án indul az azonnali fizetés. Onnantól kezdve éjjel-nappal, hétvégén és ünnepnapokon is 5 másodpercen belül átmennek majd az utalások egyik bankszámláról a másikra, ha az összeg nem haladja meg a 10 millió forintot. A tízmillió forint fölötti utalások a most megszokott rendben történnek majd, vagyis a banki napokon tíz ciklusban számolja el ezeket a Giro Zrt., így napközben egy-két órán belül rendszerint megérkeznek az átutalások, a bankok zárása után indított tranzakciók teljesülésére pedig várni kell a következő nyitásig. Több részletben persze tízmillió forint fölötti összeget is át lehet utalni azonnali fizetéssel.

Lesznek másodlagos azonosítók

Amit minden bank bevezet, mert kötelező, az a másodlagos azonosítók használata. Ezek lehetnek mobiltelefonszámok, e-mail címek, magánszemélyek esetében adóazonosítók, cégeknél pedig az adószámok. Ahhoz tehát, hogy valaki pénzt tudjon átutalni egy másik ember vagy cég számlájára, nem kell ismernie a bankszámlaszámot, elég ha tudja az ahhoz kapcsolódó másodlagos azonosítók valamelyikét. Ilyen azonosítót nem kötelező kapcsolni a bankszámlához, mindenki maga döntheti el, hogy megteszi-e. Ha valakinek több bankszámlája is van, jó, ha tudja, hogy egy bizonyos másodlagos azonosítót, például a mobilszámát, csak az egyikhez adhatja meg, ahhoz, amelyikre az átutalásokat várja, hiszen az átutalt összeg több bankszámlára nem érkezhet meg.

A másodlagos azonosítók használata a korábban szokásosnál nagyobb figyelmet igényelhet. A bankszámlaszámot is el lehet gépelni persze, de a számlaszámokba beépített ellenőrzőkód miatt egy-egy számjegy elírása általában érvénytelen számlaszámot eredményez, így nem megy át a pénz. Az elgépelt telefonszám, e-mail cím, vagy adóazonosító viszont könnyen lehet, hogy érvényes, és egy másik bankszámlához kapcsolódik, ebben az esetben pedig nem lesz könnyű visszaszerezni a pénzt.

Átalánydíj? Előbb töröljék el a tranzakciós illetéket!

Az MNB-nek kiemelkedően fontos, hogy az azonnali fizetés sikeres legyen, a magánszemélyek és cégek is ezt használják a mostani, jellemzően készpénzes ügyletek helyett. A jegybank szerint az elterjedés legfőbb kerékkötője a banki szolgáltatások árazása lehet. A jegybank olyan számlacsomagokat szeretne, amelyek egy alacsony havidíj mellett korlátlan számú ingyenes átutalást tartalmaznának, ilyenek azonban nincsenek a piacon, vagy ha vannak, leginkább csak a prémium ügyfélkör számára elérhetőek.

A hitelintézetek az átutalásokra díjat számolnak fel, ennek az a fő oka, hogy az állam 0,3 százalékos tranzakciós illetékkel terheli ezeket a tranzakciókat. A bankokat arra már rákényszerítették, hogy a készpénzfelvételek után fizetendő illetéket lenyeljék, havonta két alkalommal 150 ezer forintig ingyen kell biztosítaniuk az ATM-s készpénzfelvételeket az ügyfeleknek annak ellenére is, hogy az ATM-eknek van fenntartási költségük, és az állam részére is be kell fizetniük a 0,6 százalékos tranzakciós adót.

A lakossági átutalások tranzakciós adója mindössze 10 milliárd forint körüli összeget jelent a költségvetésben, de az állam nem mondott le róla, a bankok pedig nem akarják lenyelni. A Magyar Bankszövetség álláspontja az, hogy az új számlacsomagok megjelenésének a feltétele az átutalásokat terhelő illeték és az ingyenes ATM-es készpénzfelvétel eltörlése lenne. Utóbbi intézkedés nyilvánvalóan nem lenne népszerű, de sokakat venne rá arra, hogy készpénz helyett az új azonnali utalást részesítsék előnyben. A bankok persze támogatják az MNB törekvéseit a készpénzmentes megoldások elterjesztésében. Az MKB azt tervezi, az idén tavasszal olyan új számlacsomagot indít, amely támogatja az azonnali fizetést. A Budapest Bank is dolgozik ilyen számlacsomagon.

Fizetési kérelem? Majd valamikor

Az azonnali fizetéssel együtt elvileg elindulhatnának olyan szolgáltatások is, mint a fizetési kérelem. Ez azt jelenti, hogy ha valaki pénzt szeretne kérni egy másik bankszámlatulajdonostól, fizetési kérelmet küldhet neki, amit a másiknak csak el kell fogadnia, és ezzel a kérő fél számlájára kerül a pénz. Egyes fintechcégek ügyfelei számára ez a funkció már ismerős lehet, a hazai banki gyakorlatba azonban még került be.

Az újdonságtól egyrészt azt remélik, hogy csökken a sárga csekkek szerepe a mindennapokban, hiszen a közműcégek vagy más szolgáltatók fizetési kérelmet is küldhetnek az ügyfeleiknek. A módszerrel persze magánszemélyek is élhetnek, ha például elfogyott a pénze a gyereknek a táborban, ő is küldhet a szüleinek fizetési kérelmet. Ennél a szolgáltatásnál is aggódnak sokan, hogy megszaporodhatnak a visszaélések, csalók kérnek majd pénzt például az áramszolgáltató nevében.

Az aggodalom egyelőre fölösleges, a Napi.hu által megkérdezett bankok közül egyedül az Erste indítja el ezt a szolgáltatást március elején, a Raiffeisen az indulás után egy hónapon belül tervezi a bevezetést. A Takarékbank viszont 2020 második felében tervezi a fizetési kérelem elindítását, a CIB-nél és a Budapest Banknál és az MKB-nál is a későbbi tervekben szerepel a bevezetése, a K&H pedig nem ad ki információt a jövőbeni üzleti terveiről.

QR-kódos fizetés sem lesz

A másik nagy újdonság, a QR-kódos fizetés sem indul el várhatóan sehol, egyedül az Erste tervezi az élesítését nem sokkal a márciusi start után. A Raiffeisennél két raiffeisenes ügyfél között már működik ez a megoldás, márciustól elvileg más bankok ügyfelei és a raiffieisenek között is fog.

A QR-kódos fizetés során a kedvezményezett egy QR-kód generálásával adhatja át a fizető fél részére a fizetési megbízás megadásához szükséges adatokat, azt beolvasva fizetheti ki a számlát a vevő. Az is lehetséges, hogy a fizető fél egy QR-kód generálásával megadja az adatait a kedvezményezettnek, aki ezek segítségével fizetési kérelmet indíthat a vevő számára. Ezzel a módszerrel készpénz nélkül, elektronikus úton is lehetne fizetni például olyan kereskedőknél, amelyeknél nincs kártyás vásárlási lehetőséget biztosító POS-terminál.

A szabvány, amit használniuk kell a bankoknak, már tavaly július óta elérhető, a QR-kódos fizetés gyakorlati megvalósítására azonban még várni kell. A Takarékbank a második félévben ennek a szolgáltatásnak a bevezetését is tervezi, a CIB-nél a későbbi tervekben szerepel a bevezetése, az MKB-nál is ott van ez a szolgáltatás a későbbi fejlesztési lehetőségek között, Budapest Bank pedig csak annyit mondott erről: folyamatosan vizsgálja az új fizetési megoldásokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Mekelekke, 2020.02.22 09:24

@efi99: "Ennek semmi köze, ahhoz hogy 5 mp múlva íródik jóvá vagy másfél óra múlva,"

...vagy 15 óra múlva, mert már délután 6 óra van? Vagy 62 óra múlva, mert már péntek délután van? Hosszú hétvégékről, ünnepnapokról nem is beszélve.
Miközben te (mint vállalkozó) is tartozol valakinek (pl a felhasznált anagokat hitelbe vásároltad), aki reggel óta ott vár rád a kapud előtt nagyon idegesen? Vagy az alkalmazottad családja napok óta várja a fizetést. Azt mondod neki, hogy igaz, hogy a munkát már elvégezted, a pénz már majdnem a kezedben van, de csak 62 óra múlva tudsz fizetni? Nem egyszerűbb az 5 másodperces utalás az év bármelyik 5 másodpercében?

Nem százszor egyszerűbb lesz, ha pl a Hiéna Kft irodáján dolgozó szobafestő leszól a létráról a gyanús megrendelőnek: "nemsokára kész vagyok, a megbeszélt munkadíj felét utalja át most. Ha öt percen belül nem érkezik meg az SMS, akkor lejövök a létráról...."
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Mekelekke, 2020.02.22 08:59

@efi99: Néhány példa idekintről, a nagyvárosoktól kissé távolabb található való magyar valóságból: Abban a hónapban, amikor megveszik az éves tütelőt, abban a hónapban nem marad pénz közművekre, ha enni is szeretnének. Majd befizetik a villanyszámlát a következő hónapban, vagy még később. És egy évben nem csak egy ilyen hónap van, ott van a gyerekek őszi iskolába menése, a folyton elromló mosógép javíttatása, tönkrement a villanybojler, kell egy új gáztűzhely, beázott háztető, satöbbbi. Nézz utána a statisztikákban, hogy a magyar háztrtások hány százalékának nincs semmi vésztartaléka rendkívüli kiadás esetére, hányan élnek hónapról hónapra.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

efi99, 2020.02.21 22:39

@Mekelekke:
Itt is félrebeszélsz. Ha valaki havonta be tudja fizetni a számláit, továbbá nem hal havonta éhen már évtizedek óta, akkor minden hónapban ismétlődnek ugyanazok a kiadások. Akkor hogyan van mégis, hogy akármikorra esik az a rohadt határidő (pl az N. napra) egyeseknek mindig N+3 kell ehhez, mert valahogy mindig pont 3 napig nem lenne kenyérre, de utána meg valahonnan terem pénz? Még úgy is, hogy gyakorlatilag minden szolgáltatónál más a határidő amúgy is.
Ugyanez pepitában, de már Demagógia level 100 - bár gondolom te ezt is magadévá teszed, - hogy azok a szemét szolgáltatók mindig fizetésnap előtt akarnak pénzt beszedni. Mintha nem MINDEN nap fizetés nap előtti lenne . Csak van amelyik 2-vel, van amelyik 25-tel. Havi körforgás, tudod.
Na és persze ismerek nem egy olyat, akinek nincsen semmiféle anyagi gondja, de azért valami mazochizmusból ő mégis sárgacsekkezik, elzarándokol, sorban áll, végig hallgatja a hülyeségeket, hogy nem akar-e a kedves ügyfél még biztosítást is kötni, vagy rágót venni. Viszont, ha szembesítve van közben azzal, hogy miért nem határidőre fizet mégis, akkor meg az jön, hogy hát hülye vagy édes fiam, összevárok 3-4 számlát, nem fogok egyesével mászkálni, nem vagyok ostoba. De, az vagy, ha valaki szívatja magát, akkor vegye be becsülettel tövig.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

efi99, 2020.02.21 22:26

@Mekelekke:
Ennek semmi köze, ahhoz hogy 5 mp múlva íródik jóvá vagy másfél óra múlva, hiszen ezt írod:
"Ha a megrendelő fizetés helyett mellébeszél".
Fizetés helyett. Ízlelgesd a szavakat. Ha úgyse akar fizetni, nem mindegy, hogy milyen rendszerben fizethetne amúgy ?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Mekelekke, 2020.02.21 22:15

@efi99: "A szolgáltató mindig utolsó nap vonja, ezt meg úgyse lehet már tovább tolni"

Magyarország lakosságából kb egy-két milló ember csak azért tudott ma enni, mert a sárga csekket választotta, tehát nem tette lehetővé, hogy a bankszámlájáról az utolsó forintjait is levonja valamelyik közműszolgáltató. Ez a helyzet elképelhetetlen az orsrszág szerncsésebb helyzetben lévő lakosai számára, akinek van tartalékjuk a bankszánlán és nem a filléreket kicentizve élnek egyik hónapról a másikra.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html