Egyelőre nem látszik komoly esély arra, hogy az off-shore cégekre vonatkozó kedvezményes adószabályok (helyi adó mentesség, 4 százalékos társasági adókulcs) 2005. december 31-ei megszűnésével a szóban forgó cégek jelentős része ne hagyja el az országot – vélekedik Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopres partnere. Annak ellenére is várható elvándorlás, hogy a következő bő egy év után a volt off-shore cégek zömére csak 8 százalékos társaságiadó-kötelezettség vonatkozik majd. A főként kamatjellegű és jogdíjakból származó jövedelemmel rendelkező társaságokra 50 százalékos adóalapot csökkentő kedvezmény vonatkozik – teszi hozzá Erdős. Az így adódó durván 8 százalékos nyereségadó-teher persze még mindig versenyképes lenne az ír 12,5, vagy a máltai 10 százalékkal szemben, a helyi iparűzési adó azonban olyan további terhet ró a vállalkozásokra, amelyet korántsem biztos, hogy vállalnak. A kétszázalékos helyi adó az off-shore cégek esetében ugyanis gyakorlatilag a teljes árbevételt terhelő forgalmi adóként funkcionálna. Ennek kivédésére pedig egyelőre csak egyetlen módszer van, ha olyan településre rakja át székhelyét a cég, ahol nem követelik meg az iparűzési adót – hívja fel a figyelmet az PwC partnere. Szintén a cégek elvándorlását valószínűsíti Zara László, a Magyar Könyvvizsgálók és Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. A szakértő szerint legfeljebb akkor lehetne itt tartani az off-shore vállalkozásokat, ha a kormány tovább csökkentette volna 12 százalékig a társasági adókulcsot, igaz, ez némi bevételkiesést okozna a költségvetésnek. Rövid távon felmerülhet persze az is, hogy „nem veszünk tudomást az uniós elvárásokról”, azonban ez csak néhány évre jelentene megoldást, és vélhetőleg szankciókat is vonna maga után – mondta Zara. Érdemes lenne ugyanakkor átgondolni, hogy kialakítható-e olyan, egyes tevékenységekre és bevételi kategóriákra jellemző kedvezményes adóztatási forma, amely révén Magyarországon tarthatná a pénzügyi kormányzat az off-shore cégeket – tette hozzá a szakértő. Az idén január 1-jétől bevezetett, a kamat- és jogdíjbevételekre vonatkozó adómentesség, valamint az osztalékadó megszüntetése nem feltétlenül jelenti azt, hogy csökken az adófizető terhelése – mondja Erdős. Ehhez ugyanis arra volna szükség, hogy a cég illetősége szerinti országban is mentességet adjanak a kettős adóztatás elkerülése céljából, és ne beszámítással (a Magyarországon le nem adózott jövedelem adóztatásával) éljen az ország. A jövő évre vonatkozó adócsomag pedig nem tartalmaz az off-shore cégek majdani helyzetét javító módosítást.