Jövőre már komolyan veszik a büntetéseket

A PIGS országok jelenleg ugyanazzal a fiskális krízissel küzdenek, ám Görögországgal ellentétben a válság előtt fegyelmezett költségvetési politikát folytattak. Az unió ezért több olyan felügyelet felállítása mellett döntött, melyek ezentúl az EU-n belüli erős egyensúlytalanságokra fognak koncentrálni.
Ádám János, 2010. október 1. péntek, 15:36

A görög válság által megfertőződött európai országok a válság előtt példaértékű fiskális politikát követtek, de ennek ellenére mégis hasonló költségvetési problémákkal küzdenek ma, mint a déli állam - mondta Csermely Ágnes, az MNB igazgatója a Közgazdasági Vándorgyűlésen tartott előadásában, Szegeden.

A közös tulajdonság tehát nem ez volt, hanem a folyó fizetési mérleg hiánya, és az egyes pénzügyi egyensúlytalanságok: a jelentős béremelkedés miatt komoly reálfelértékelődés zajlott le a PIGS országokban (Portugália, Írország, Görögország, Spanyolország) ami a versenyképesség csökkenéséhez vezetett, ráadásul ezen nem tudtak segíteni saját deviza hiányában. A komoly hitelboom pedig ingatlanbuborékot okozott és ezáltal közvetve a folyó mérleg hiányát is megdobta.

Ezen egyensúlytalanságok hatására 20 százalékkal növekedett az eurózóna adósságterhe - a bankmentés költségei egyedül 13 százalékkal növelték meg az adósságot. Ennek eredménye, hogy ezek az országok most már ugyanolyan fiskális problémákkal küzdenek - mondta az MNB igazgatója az eurózóna válságáról szóló előadásában.

A tűzoltás után - 110 milliárdos mentőcsomag Görögország számára - már körvonalazódik a tartós megoldás, ami alapvetően három elemből áll. Egyrészt az eddig is érvényes fiskális fegyelmezést ezentúl komolyabban veszi Brüsszel, és a Stabilitási és Növekedési Paktum részeként az EU most már előzetesen is véleményezi a költségvetési terveket.

Másrészt, az adósságdinamikának is fontosabb szerepet szánnak, azaz mostantól a GDP 60 százaléka feletti adósságállománnyal rendelkező országoknak évente az állomány egyhuszadával kell csökkenteniük adósságukat.

Harmadrészt, a már korábban is létező büntetési rendszert mostantól komolyan veszik és automatikusan lép érvénybe. Ennek első lépéseként, a vétkes országnak egy nem kamatozó betétet kell elhelyeznie és ezt követi a strukturális alapok megvonása.


Ugyanakkor felmerül a kérdés: a fiskálisan fegyelmezetlen Görögország problémáit ezzel meg lehet oldani, de nem szolgál válaszul a pénzügyi egyensúlytalanságoktól szenvedő nemzetek számára, akik kiegyensúlyozott költségvetést folytattak.

Ezért, az uniós két felügyelet felállítása mellett döntött. Az egyik - a makrostabilitási felügyelet - szerepe, hogy megállapítsa ezeket az egyensúlytalanságokat - ingatlanárak, folyó mérleg -, és erre figyelmeztesse a tagországokat. Hosszú távon elképzelhető, hogy ez a hivatal is kap büntetési jogkört. A makroprudenciális felügyelet ugyanakkor a pénzintézeteket felügyeli, ám fogadtatása eléggé szkeptikus. Egyrészt egy 64 tagú tanácsból áll, ami felveti a hatékonyság kérdését, másrészt, csak javaslatokat tehet, ezért sokan nevezik „fogatlan oroszlánnak".

HOZZÁSZÓLÁSOK