Még jobban felpöröghet a napelembiznisz

Magyarország készülő energetikai és klímastratégiája az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásának 40 százalékos csökkentését jelölheti meg 2030-ra 1990-es bázison, míg a megújuló energia végső felhasználásból való részesedése a tervezet szerint 20 százalékra nő - mondta a Világgazdaságnak Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár.
Domokos László, 2018. december 19. szerda, 10:22
Fotó: Shutterstock

A 2011-ben megfogalmazott stratégia új változatának 2019 nyár végére kell elkészülnie, a két terület közös cselekvési terve 2019 végére áll össze.

A stratégia szerint az ühg visszafogásának fő területe az energiafelhasználás mérséklése, a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése és a közlekedés zöldítése. Mindezt az innovációra támaszkodó, dinamikus gazdasági növekedés fenntartása mellett kell végrehajtani - mondta Kaderják Péter a napilapnak.

A lehetőségek felmérésére már létrejött az ITM-ben az Energetikai Innovációs Tanács, amely hét munkacsoporttal működik.

Lökést kap az energiastratégia másik kiemelt célkitűzése, a megújulók részarányának növelése is. Bár az elmúlt három-négy évben évről évre megduplázódtak a megújuló alapú - alapvetően fotovoltaikus - hazai beépített kapacitások, a területnek újabb lendületet adhat, hogy 2019 elején megjelennek az első kapacitástenderek a Metár (megújuló támogatási rendszer) ke­retében. Ezek a fél megawattosnál nagyobb létesítményekre vonatkoznak, a kisebbek nem engedélykötelesek.
A kormány az ITM feladatául szabta egy új árampiaci jövőkép felvázolását is.

Ennek részeként az államtitkárság a jövő év elején szakmai vitát szervez olyan kérdésekről, mint az új gázüzemű erőművek üzembe helyezésének szükségessége, az erőművi kapacitáspiac létrehozása, vagy az energiatárolás életképes módjai - mondta Kaderják Péter.

HOZZÁSZÓLÁSOK