Egyre kevesebb kamatadó folyik be az államhoz

Alig 20 milliárd forintnyi kamatadó folyt be 2017-ben az államhoz, ami nem csoda, miután a bankok alig fizetnek már kamatot. Árfolyamnyereségadó sok folyt be, hiszen a tőzsde száguldott, a 2018-as adóévben viszont a kisbefektetők buktak a részvénypiacon.
Herman Bernadett, 2019. február 5. kedd, 07:08
Fotó: Pixabay - Tíz évvel ezelőtt még jóval magasabbak voltak a betétkamatok

Egyre kevesebb kamatadó folyik be az államhoz. A 2017-es adóév után már csupán 20,15 milliárd forintnyi kamatadót fizettek be az adóalanyok, ami eltörpül az adónem 2006. szeptemberi bevezetése utáni évek befizetéseitől. A csúcsesztendőben, 2009-ben például 112,45 milliárd forinttal gyarapította a lakosság az államkasszát a kamatjövedelmei után.

Az is igaz persze, hogy időközben az adókulcs is csökkent. Először 2011-ben mérsékelték a közterhet a személyi jövedelemadóval párhuzamosan 20-ról 16 százalékosra, majd 2016-ban csökkent ismét az adókulcs 15 százalékra. A bevételcsökkenést egy ideig egy 6 százalékos egészségügyi hozzájárulással (eho) igyekezett kompenzálni az állam, de a 2013 nyarán bevezetett közterhet 2017-től kivezették.

A kamatadó-bevételekre persze a legnagyobb csapást nem a közteher kulcsának mérséklése jelentette, hanem a bankbetétek és állampapírok kamatának csökkenése. A lekötött betétekre decemberben a bankok már csupán 0,26 százalékos kamatot fizettek átlagosan, 2017 végén még 0,37 százalékos volt az átlagkamatuk. A látraszóló betétek kamata eközben 0,05-ről 0,03 százalékosra csökkent. A 2009-es kamatadócsúcs idején a lekötött betétek átlagos kamata 10 százalék körül volt, egyes hónapokban még a 10 százalékot is meghaladta.

A bankbetétek után jó, ha 1-1,2 milliárd forintnyi kamatadóra számíthat az állam

A befolyt kamatadó mértékét növelik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - a lakosság esetében főleg az állampapírok -, a kifizetett életbiztosítások kamata és a befektetési jegyek árfolyamnyeresége is. A lakossági állampapírok állománya folyamatosan nő, ráadásul az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tavaly júliusban a kamatukat is emelni kezdte, így ebből a forrásból komolyabb bevételre keletkezhet, mint a bankbetétekből. Ezzel persze igazából csak átteszi az állam a pénzt az egyik zsebéből a másikba, vagyis visszaveszi a kifizetett kamatok 15 százalékát a lakosságtól.

Tavaly egyébként 7800 milliárd forintról az év végére 8800 milliárd forint fölé hízott a háztartások bankbetét-állománya, ebből azonban az év végén már alig 2500 milliárd forintnyi volt a lekötés, vagyis ezen a volumenen 1-1,2 milliárd forintnál több kamatadó aligha folyik be. A lakosságnál lévő rövid állampapírok állománya viszont az év végén már a 3 ezer milliárd forintot is meghaladta, miközben a hosszúaké 2400 milliárd forint környékére emelkedett, ezek után az állam 20 milliárd forintnál is több kamatadót szedhet be a 2018-as adóévben, ha a befektetők nem adókedvezményt biztosító számlán, például tartós befektetési számlán (tbsz) vagy nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) számlán tartják.

A 2017-ben befolyó 20 milliárdos kamatadó döntő része is az állampapírokon keletkezhetett, egy másik rész pedig a befektetési alapokon, amelyek abban az évben a tőzsdék jó teljesítménye miatt még szintén komoly árfolyamnyereséget hozhattak a kisbefektetőknek. A tavalyi év azonban már nem sikerült ilyen jól, az alapok többsége esett, a részvénypiacon is sokkal kevesebbet nyertek a kisbefektetők, mint egy évvel korábban. Az MNB adatai szerint 2017-ben a tőzsdén 233 milliárd forintnál is többet kerestek, tavaly az első 11 hónap eredménye azonban 3,1 milliárd forintos mínusz lett.

2018 még kevesebbet hoz majd a kasszába

A 2017-es adóév után a NAV adatai szerin 13,3 milliárd forintnyi árfolyamnyereség-adó folyt be, ez kevesebb, mint amennyit 233 milliárd forintnyi jövedelem után fizetni kellene, de az adót csökkenti, ha a részvények tbsz-en vagy nyesz-en vannak, emellett a korábbi veszteségeket is le lehet vonni a nyereségből. Az valószínűnek tűnik viszont, hogy a 2018-as adóév után sokkal kevesebb pénz folyik majd be az államhoz, mint a 2017-est követően.

A legtöbb árfolyamnyereség-adó egyébként 2008-ban került az államhoz, több mint 23 milliárd forintnyi, 2006-2008 között ebből az adónemből 20 milliárd forint fölötti összeget szedett be az állam. 2009 és 2016 között ez az adónem változó mennyiségű, de sokkal kisebb, 6,7-10,6 milliárd forint közötti bevételt hozott évente. Azokban az időszakokban, amikor adóamnesztia volt életben, megugrott a külföldről származó jövedelmek után befizetett árfolyamnyereség-adó. 2016-ban például 2,44 milliárd forint volt ez az összeg, holott egy átlagos adóévben csupán néhány százmillió forintnyi adó folyik be a külföldi befektetések árfolyamnyeresége után.

Nem volt muszáj egyébként az adót befizetniük azoknak, akik éltek a 2014-2016 között folyó adóamnesztia lehetőségével, a stabilitás megtakarítási számlával. A 2018-as adóév abból a szempontból érdekes lehet, hogy a 2014-ben és 2015-ben nyitott stabilitás megtakarítási számlákon (smsz) elhelyezett megtakarításoknál csökken a kamatadó mértéke, három év után ugyanis már csak a normál kamatadót, négy év után pedig annak felét kell leróniuk az ügyfeleknek. Ez arra ösztönözheti az érintetteket, hogy kivegyék a pénzüket, és máshol fektessék be. 2014-ben egyébként 610, 2015-ben pedig 721 smsz-t nyitottak, 2016-ban 810-en éltek az adóamnesztia lehetőségével.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2019.02.05 11:51

Rohadt egy ország ez, még a piti kamatból is adót rabol el.
És még csodálkoznak, ha a zemberek lexarják a bankokat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html