Kamatot emelhet jövőre az MNB

Londoni pénzügyi elemzők szerint egyelőre nem valószínű, hogy a legutóbbi inflációs meglepetések érdemben módosítanák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi monetáris alapállását, de jövőre nem kizárt az alapkamat emelése.
Szász Péter, 2017. március 27. hétfő, 18:52
Fotó: Napi.hu

A JP Morgan szerint bár a tizenkét havi infláció valószínűleg az MNB várakozásánál előbb eléri a 2-4 százalékos tűrési sáv 3 százalékos középpontját, azonban alacsony annak a kockázata, hogy az éves inflációs ütem átlépi a sáv felső határát. Ebben a környezetben azzal számolnak, hogy a keddi kamatdöntésről szóló közleményben az MNB megerősíti szándékát a 0,90 százalékos alapkamat hosszabb távú fenntartására, és arra, hogy nem hagyományos, célzott eszközökkel a monetáris politika egészének enyhe alapállását is fenntartja.

A JP Morgan elemzőinek várakozása szerint az MNB a 2018 tavaszán esedékes magyarországi választásokig valószínűleg a 3 százaléknál nagyobb ütemű gazdasági növekedés elérésére összpontosítja figyelmét, és ennek érdekében magasabb inflációt is hajlandó lesz eltűrni, teljesen kihasználva a plusz-mínusz 1 százalékpontos inflációs tűrési sávot. Mindemellett a piaci kockázatvállalási hajlam erősödése az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve legutóbbi enyhe kamatemelése nyomán szintén jól jön az MNB-nek, és az erősödő infláció ellenére alátámasztja a magyar jegybank által a piacoknak a hosszú ideig alacsonyan maradó kamatokról küldött üzenetet.

A ház várakozása emellett az, hogy az MNB a konszenzusos előrejelzésnél nagyobb mértékben, 225 milliárd forinttal 525 milliárd forintra csökkenti a három hónapos betéti eszköz igénybevételének felső határát. A JP Morgan elemzői szerint ez önmagában nem értelmezhető majd enyhítési lépésnek, mivel a ház becslése szerint a magyar bankrendszer likviditási többlete az idei második negyedévben - különböző okokból - 200 milliárd forintot valamivel meghaladó mértékben csökkenni fog. A cég távlati előrejelzése szerint az MNB alapkamata 2018 márciusáig a jelenlegi 0,90 százalékon marad.

A Goldman Sachs (GS) elemzői sem számítanak az MNB monetáris politikájának módosulására, és a konszenzussal összhangban azt jósolják, hogy a keddi kamatdöntő ülésen nem változik a 0,90 százalékos alapkamat. Jóllehet a teljes kosárra számolt infláció jelentősen gyorsult az elmúlt hónapokban, a maginflációs szintű nyomás azonban továbbra is enyhe, és az MNB - tekintettel az eurójegybank (EKB) folytatódó mennyiségi enyhítési programjára is - egyelőre fenntartja enyhítési alapállását. Ennek figyelembevételével a Goldman Sachs elemzői is arra számítanak, hogy az MNB tovább csökkenti a három hónapos betéti eszközben elhelyezhető banki likviditás felső összeghatárát a jelenlegi 750 milliárd forintról. A cég várakozása a konszenzussal összhangban az, hogy az új felső összeghatár a következő negyedévre 600 milliárd forint lesz.

A Capital Economics közgazdászainak előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) a konszenzust meghaladó mértékben, 3,5 százalékkal bővül az idén, és mivel a magyar gazdaságban elfogytak a kapacitásfeleslegek, az erőteljes kereslet emelni fogja a maginflációs nyomást is. A Capital Economics várakozása szerint a teljes kosárra számolt éves infláció ebben a környezetben valószínűleg már az idei harmadik negyedévben irányt vesz az MNB 2-4 százalékos célsávjának felső tartományai felé, és ez jó eséllyel monetáris szigorítást eredményez. A cég szerint ennek első lépése valószínűsíthetően a jelenleg alkalmazott nem konvencionális monetáris intézkedések visszavonása lesz, ami várhatóan a 0,90 százalékos MNB-alapkamat szintjére emeli a bankközi rátákat. A Capital Economics londoni elemzői az MNB első kamatemelését jövőre várják, és azzal számolnak, hogy a magyar jegybank alapkamata 2018 végére 1,75 százalékra emelkedik - írja az MTI.

HOZZÁSZÓLÁSOK