A makrogazdasági információk és a pénzügyi piaci helyzet áttekintése után kizárólag az alapkamat 50 bázispontos emelésére hangzott el javaslat a testületben - derül ki az ülés jegyzőkönyvéből. A monetáris szigorítást az infláció tartósnak látszó emelkedő trendje, illetve az is indokolta, hogy a költségvetési kiigazításhoz kapcsolódó egyszeri nagymérvű áremelkedések az inflációs várakozások megemelkedéséhez vezetnek, ráadásul a forint is tartósan leértékeltebb állapotba került. Az is a kamatemelés mellett szólt, hogy tovább folytatódik a főbb jegybankok szigorítási ciklusa, amely az elmúlt hónapokban már érzékelhetően visszafogta a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát és a jegybanki kamatok emelését váltotta ki a feltörekvő piacok széles körében. A magyar eszközök iránti befektetői keresletet tovább mérsékelte szűkebb régiónk több országában megnövekedett politikai bizonytalanság is. A jelenlegi monetáris kondíciók a tanács megítélése szerint nem tennék lehetővé a 3 százalékos inflációs cél elérését 2008-ban, ezért a jegybank korábbi közleményével összhangban az irányadó kamat további emelése indokolt - áll a dokumentumban. Egyetértés volt azzal kapcsolatban, hogy a monetáris tanács július 3-i állásfoglalásával összhangban a jegybanki kamat megemelésére célszerű fokozatosan, több lépésben sort keríteni. Ez nem csak a kiszámíthatóságot növeli meg a befektetők számára, hanem az esetleges túllövés kockázatát is minimalizálja. Mindez nem meglepő, hiszen a piac is arra számít, hogy az irányadó ráta 7,5-8,0 százalékon szilveszterezik majd. A jegyzőkönyv arra utal, hogy nem várható kiszámítható kamatemelési sorozat, a lépés konkrét mértéke ülésről-ülésre változhat, sőt, egy-két hónapon át akár maradhat is a jegybanki ráta.