Kampány indult a két vírus által sújtott iparág népszerűsítésére

A sertéshúst, illetve annak készítményeit népszerűsítő kampány indult a napokban. A nagyböjt kezdetéig tartó reklámhadjárat igen nehéz időszakban próbál javítani az iparág helyzetén, mivel jelenleg két vírus is sújtja a szektort. Az elmúlt évek tendenciái azonban kedvezően alakultak: 2013 óta közel harmadával, 30 kilogrammra nőtt Magyarországon az egy főre jutó éves disznóhúsfogyasztás.
Kónya Ádám, 2021. február 12. péntek, 15:25
Fotó: Getty Images - Sertéshús-készítmények. A kép illusztráció.

Kampányt indított a minőségi sertéshús, különösen a mangalica fogyasztásának népszerűsítéséért az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum, valamint a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete a nagyböjt kezdetéig. A mostani akciójukat az elmúlt években már több hasonló is megelőzte.

"Az Agrármarketing Centrum 2013 óta minden évben megrendezi a sertéshús, illetve annak készítményeinek fogyasztását népszerűsítő kampányát. Ez idő alatt mintegy 7-8 kg-mal sikerült növelni a hazai fogyasztást, ami most már a 30 kg/fő/év szinten áll.- mondta a Napi.hu-nak Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese.

A kampány részeként a disznóhús fogyasztásának pozitív hatásairól is tájékoztatják a fogyasztókat. Ismertetőjükben szerepel például, hogy a sertéshús számos ásványi anyagot, többek között vasat, káliumot, cinket és kalciumot, vitaminokat (B1, B2, B6 és B12 vitamin), illetve olyan esszenciális aminosavakat és zsírsavakat tartalmaz, amelyeket a szervezet önállóan nem képes előállítani, így azokat a táplálkozással kell bevinni.

Külön felhívják a figyelmet a mangalicahúsra, valamint annak kiváló tulajdonságaira is: márványozott, krémes, fehér zsírfoltokkal barázdált; textúrája, zsírja lágy, amely gazdag Omega-3 és 6 zsírsavakban és természetes antioxidánsokban.

"A mangalica Magyarország egyik büszkesége! Nem csupán idehaza, de az exportpiacokon, a Föld legtávolabbi országaiban, például Japánban is kedvelt húsféle. Húsának és készítményeinek ára mindenképpen magasabb, mint a fehér sertésé, ezért elsősorban a magasabb jövedelmi réteggel rendelkező fogyasztók körében népszerű. A termelés és a fogyasztás is pozitív tendenciát mutat. Sőt, az elmúlt évek kemény és kitartó munkájának köszönhetően a magyar mangalica igen komoly beszállítói pozícióban van olyan világhírű termékekhez, mint például a spanyol Iberico sonka. - tájékoztatta hírportálunkat Giczi Gergely.

Két vírus is sújtja a szektort

A szakértő elmondta azt is, hogy a kampányok általában nem csak a húsfogyasztás népszerűsítéséről szólnak. Az elmúlt 2,5 évben igen hektikusan változott a piac, így igyekeznek információkat szolgáltatni a fogyasztóknak a változások okairól, hogy mi áll a sokszor gyors és nagymértékű árváltozások hátterében.

"Két vírus sújtja egyszerre az ágazatot. A covid-járvány közepette a legfontosabb feladat, hogy a termelés biztonságát megőrizzék a vágóhidak és a feldolgozó üzemek. Ehhez elsősorban a humán erőforrást kell megóvni attól, hogy a termelési egységekben gócpontok alakuljanak ki és ez a termelés leállításához vezessen. Nyilvánvalóan többlet költségekkel jár ez a szereplők számára, de ez szinte minden ágazatra jellemző napjainkban." - nyilatkozta az ügyvezető helyettese, de egyéb problémáról is beszámolt:

"A másik, a piacot mozgató járvány az ASP vírusa, az úgynevezett sertéspestis, amely szeptemberben Németországban is megjelent. Ezt követően a Németországból a Távol-Keletre, elsősorban Kínába irányuló export leállt, és az ide szánt vágósertések az EU piacán ragadtak, megteremtve ezzel egy túlkínálatot, ami áreséshez vezetett. Az élősertés felvásárlási ára néhány hét alatt több, mint 100 forintot esett Magyarországon, így a sertéstartók jelentős része veszteséggel értékesített. Emellett a kukorica és a szója, mint legfontosabb takarmánynövények ára is magas, ami tovább rontotta az ágazat jövedelmezőségét." - mondta a szakértő.

Az afrikai sertéspestis (ASP) egy nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. Az ASP vírussal megbetegedett sertések és vaddisznók szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs. A fertőzött állatokkal való érintkezés, a fertőzött élelmiszer elfogyasztása nem jelent az emberre veszélyt.

HOZZÁSZÓLÁSOK