A helyzet kritikussá vált: rendkívül gyorsan emelkednek a számok, nagyobb mértékben, mint a járvány első vagy második hulláma idején, a fertőzöttek korcsoportmegoszlása eltolódott a fiatalabbak felé, illetve súlyosabbá vált a betegség lefolyása. Az oltások száma emelkedik, ám ahhoz még időre van szükség, hogy a védőoltások meg tudják akadályozni a koronavírus terjedését. Ezért most az emberek közti kontaktusok számának csökkentése volt indokolt - mondta el a harmadik hullámról, a hétfőtől bevezetett szigorító intézkedésekről az emberminiszter az interjúban.

Rátérve az egészségügy átalakítására elmondta, hogy az általa történelmi léptékűnek nevezett béremelés után folytatódhat a struktúraváltás, ami a rendszer minden területére vonatkozik.

QP | Quality Placement

"Ha valamit ki kellene emelnem a több száz oldalas dokumentumból, az az alapellátás átalakítása és az öt nemzeti egészségügyi program. Az első lényege, hogy a jövőben a praxisközösségeket preferáljuk, ami biztosítja az ország teljes területi lefedettségét. Az emelt szintű praxisközösségekben nemcsak a háziorvosi, hanem a meglévő egyéb szakvizsgákat is lehet használni, a megfelelő műszerezettség és finanszírozás mellett. Az alapellátási ügyeleti rendszer reformja is elengedhetetlen. Megvizsgáljuk az ügyeleti körzethatárokat, arra törekszünk, hogy azok a méretgazdaságosság mentén szerveződjenek, ugyanakkor homogén hozzáférhetőséget biztosítsanak a lakosság egészének térbeli, időbeli szempontból egyaránt" - mondta el a részletekről. Jelezte, hogy javítani akarnak az ellátás szakmai színvonalán, ezért nagyobb hangsúlyt kap majd a képzés.

"Kiemelt jelentőséggel bír, hogy az Országos Mentőszolgálat egységei, a sürgősségi betegellátó osztályok és az ügyeleti rendszer között harmonikusabb és szorosabb legyen az együttműködés, ezáltal a sürgősségi ellátás hatékonysága növekedjen. Mindez nagymértékben hozzájárulhat a betegbiztonsági mutatók növekedéséhez, tehermentesítheti a kórházakat is" - tette hozzá a miniszter.

Kásler a praxisközösségek lényegéről azt mondta, hogy több orvos dolgozik összehangoltan, egymás munkáját segítve. Például háziorvosok vagy gyermekorvosok nyolcan-tízen alkotnak egy praxisközösséget, amiben előny, ha más szakvizsgája is van az egyes doktoroknak, így a szükséges diagnosztikai vizsgálatok nagy részét helyben el lehet majd végezni. Fejlesztés lenne az is, hogy amennyiben a praxisközösség további konzultá­ciót tart szükségesnek, akkor a vizsgálati eredményt digitális formában elküldhetik a városi vagy a megyei kórháznak, tehát a lelet utazik és nem a beteg.

Azt is közölte a tárcavezető, hogy az alapellátásban dolgozó több mint 18 ezer orvos és szakdolgozó bérének emelésére idén 96,1 milliárd forintot fordít a kormány. "Az alapellátási szakszemélyzet fizetése a jövőben csak a gyakorlati időtől függ, és az adott praxis praxisközösségi csatlakozásától függetlenül megegyezik majd az állami intézményekben dolgozók fizetésével" - ismertette a rendszert.

"Az idei érettségi egyértelműen a járványhelyzet alakulásától függ, a jelenlegi terv szerint azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli vizsgákat megtartjuk. A tantermi oktatás visszavezetése nincs napirenden, azonban akár egyéni, akár kiscsoportos felkészítésre lehetőség van. Időközben elkészült a megújult Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez illeszkedő érettségi szabályozás, amely a 2023-2024-es tanévtől lép életbe. Ennek általános rendelkezéseit a már megjelent kormányrendelet tartalmazza, míg a részletes követelményeket - amelyek kidolgozása folyamatban van - tárcadokumentumként tesszük közzé. Az viszont már biztos, hogy akkortól az érettségi még inkább épít majd a diákok kreativitására, valamint a projektmunkákra, tehát megerősíti a kornak megfelelő pedagógiai módszereket" - közölte a miniszter az érettségi vizsgák idei tervezett rendjéről.