Katások figyelem: biztosan jön a a szigorítás!

A foglalkoztató sokat kockáztat, ha munkavállalóját katásként alkalmazza - mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára MTI-nek.
Domokos László, 2020. március 5. csütörtök, 15:10
Fotó: Stocksnap

A héten megtartott negyedik Adótanácskozás fókuszában a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) állt. A résztvevők jelezték, hogy a kata népszerűsége mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll. Abban is egyetértés volt, hogy szűkíteni kell a jogszabálysértők mozgásterét - mondta Izer Norbert.

Jelenleg a kata a legnépszerűbb adófajta, hiszen a legegyszerűbb adózási módot választók száma március elejére átlépte a 391 ezret.

A résztvevői jelezték, hogy a nagy népszerűség mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll. A tanácskozáson elhangzott, hogy azok a cégek, amelyek - kijátszva a szabályokat - katásokat vesznek fel dolgozni, olyan versenyelőnyre tesznek szert, amit lehetetlen kigazdálkodni. Ahol korábban száz munkavállaló volt az irodában, most száz katás ül. Az adószakma szerint, amikor már a munkaerő-közvetítők is katás konstrukciókat dobnak a piacra, akkor lépni kell - tette hozzá Izer.

A NAV tavaly mintegy 2200 ellenőrzést, illetve támogató eljárást indított. A katások esetleges foglalkoztatotti jogviszonyának kiemelt ellenőrzése 2020-ban is folytatódik.

Az ellenőrzési darabszám növelése és szigorítása a résztvevők szerint is jó válasz lehet, időszerű és szükséges lépés. Felmerült az is, hogy ne a katás kisvállalkozót, hanem az őt alkalmazó céget keressék fel inkább a revizorok. A résztvevők megjegyezték, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) erős eszközei vannak a hatékony, szigorú ellenőrzések lefolytatásához, amelyet a magas szintű kockázatelemzés és a digitalizált revízió is segíthet.

A foglalkoztató sokat kockáztat, ha munkavállalóját katásként alkalmazza. A jogviszony átminősítésekor ugyanis a magánszemély, azaz a katás vállalkozás csak az elmaradt 15 százalékos mértékű szja megfizetésére kötelezhető, de az ezzel összefüggésben megállapított adóbírságot, késedelmi pótlékot a munkáltató köteles megfizetni. A magánszemélyt terhelő le nem vont járulék esetében pedig az adóbírságon és a késedelmi pótlékon felül az adóhiány megfizetésére is a munkáltató köteles. Ezek mellett a meg nem fizetett szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos jogkövetkezményekkel (adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék) is számolnia kell a foglalkoztatónak - mondta Izer Norbert.

HOZZÁSZÓLÁSOK