Másodpercenként 26 ezer csésze kávé fogy el, ezzel a világ egyik legnépszerűbb itala. Sok kutató foglalkozik azzal, hogy árt-e, használ-e, milyen a hatásmechanizmusa. Korábban egészségtelennek, ártalmasnak tartották, mostanában jótékony hatást is tulajdonítanak neki.

A szív- és érrendszeri betegségeket vizsgálva azt tapasztalták, a kávét fogyasztóknál 10-15 százalékkal kevesebbszer fordulnak elő - mondta Antal Emese dietetikus  a rádióban. Persze a kávénál is fontos a mennyiség. A szakember szerint napi 2-3 csészényi nem lehet ártalmas egy egészséges felnőtt számára.

Annyi bizonyos, hogy van egy enyhe vízhajtó hatása, ezért nem mindegy, hogy presszókávét, vagy hosszú kávét iszunk. Aztán jönnek a belevalók.: a tej, a cukor, a méz, újabban a különféle szirupok - ezeknél egy dolgot föltétlenül figyelembe kell venni: nem épp kalóriaszegények. Önmagában ugyanis a kávé nem hizlal.

Felmerülhet a kérdés, főleg így iskolakezdés tájékán, hogy az álmos gyerek ihat-e kávét. A dietetikus szerint egy felsős, még inkább egy középiskolás gyermek szervezete már képes lebontani a koffeint, tehát alkalmanként fogyaszthat. Az viszont tény, hogy a tea jobb hatású, mert lassabban pörgeti föl a szervezetet és a hatása tovább tart.

Aki gyomor- vagy bélrendszeri betegségben szenved, mindenképp kérjen tanácsot az orvosától, hogy milyen, és főleg mennyi kávét fogyaszthat.