A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai szerint szeptemberben az ipari termelés 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkanaphatástól megtisztított index 3,1 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelés szeptemberben 1,8 százalékkal nőtt. A termelés az év első kilenc hónapjában az egy évvel ezelőtti szintet érte el. Az adatok megegyeznek az előzetesen közölt számokkal.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint az adatokból kitűnik, hogy nem csupán az autóipar húzza az ipari termelést, bár a járműgyártás rendelésállománya 80 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Kiemelte: a járműgyártásban regisztrált 27,6 százalékos szeptemberi növekedés az év hátralévő részében akár 40 százalékra gyorsulhat.

A vas és acélgyártás 25 százalékkal, a fémöntés 20 százalékkal, a fémfelület-kezelés 38 százalékkal nőtt - közölte.

A külső kereslet növekedése mellett élénkül a belső kereslet is, a kilátások nagyon kedvezőek - tette hozzá.

Az elemző szerint az ipari termelés növekedése az év hátralévő részében tovább gyosulhat, és a bázishatás miatt októbertől 7-10 százalékos növekedés sem kizárt év végéig az ipari termelésben, így az utolsó negyedéves GDP-adat érdemben növekedhet.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője emlékeztetett: szeptemberben mind a havi, mind az éves index meghaladta az előzetesen vártat. Az előzetes adatok után sejteni lehetett, a termelés bővülésében meghatározó szerepe volt a járműgyártásnak. A részletes adatokból kiderült, hogy a járműgyártás kibocsátása valóban kiugróan, 27,6 százalékkal nőtt - emelte ki.

Az elemző szintén kedvezőnek tartja, hogy más ágazatokban is láthatók az élénkülés jelei. Példaként említette a híradás-technikai berendezések gyártását, ahol a 2011 júniusa óta tartó visszaesés után először figyelhető meg növekedés.

Nyeste Orsolya szerint, ha az eurózóna kilábalása folytatódik, az a magyar ipar teljesítményében a következő hónapokban is látszani fog.

A vezérágazat várhatóan továbbra is a járműgyártás lesz, az elmúlt években meghozott beruházási döntések a jelek szerint kezdenek termőre fordulni - fogalmazott.

Az elemző szerint is magasak a rendelésállományok, egyelőre nincs olyan jel, ami arra mutatna, hogy ismét csökkenni kezdene az ipari termelés. Hozzátette ugyanakkor azt is: kérdés, hogy decemberben lesznek-e nagyobb gyárleállások, amelyek befolyásolhatják növekedési folyamatot.

Nyeste Orsolya szerint az év egészére 1-2 százalék közötti növekedés valószínűsíthető.

Balatoni András, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: az exporton kívül szeptemberben a belföldi értékesítés is bővülni tudott 5 százalékkal az előző év azonos időszakához képest, ami a belső felhasználás, a fogyasztás és beruházás emelkedését jelzi.

Szeptemberben az új rendelések volumene több mint 30 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a belföldi rendelések növekedése elérte a 34,3 százalékot. Összességében a hó végi rendelésállomány csaknem 25 százalékkal volt magasabb a tavaly szeptemberben regisztrált szintnél, ami az ipari termelés további felfutását vetíti előre - közölte az elemző.

A növekedés ágazati struktúrájában szerinte sincs meglepetés, a járműgyártás hajtja a feldolgozóipari bővülést. A számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása alág termelése elérte a mélypontját, és a rendelésállomány alapján itt is fordulatra számít az elemző.

Balatoni András szerint az ipar növekedése az idei év egészében elérheti, illetve meg is haladhatja a 2 százalékot. Az elemző szintén hozzátette: jelentős kockázatot hordoz az előrejelzésben, hogy az idén is lesznek-e év végi gyárleállások. A jelenség a 2009-es válságot követően vált általánossá, de az ipari termékek iránt megnyilvánuló növekvő kereslet szigorúbb munkarendet követelhet meg a vállalatoktól. Ebben az esetben az ágazat éves növekedése megközelítheti a 2,6 százalékot is, az év utolsó hónapjában pedig kétszámjegyű bővülést regisztrálhatunk majd - fogalmazott.

Kapcsolódó