Barcza először szólalt meg új pozíciójában, az ÁKK vezéreként. Az állami tévében arról is beszélt, hogy Magyarország hagyományosan a nyugat-európai és amerikai adósságpiacot célozza meg, amikor külföldi hitelfelvételről van szó - derült ki a Reuters hírügynökség összefoglalójából.

Ez azonban még nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy új piacokon is megjelenjen Magyarország, új devizanemekben - mondta az ÁKK új vezére, közel-keleti és távol-keleti országot említette meg célpiacként.

A magyar állam folyamatosan javítja a külfölddel szembeni devizapozícióját. Míg 2011-ben 44 százalék volt a deviza részarány a teljes államadósságon belül az IMF és EU-hitelekkel együtt, ez 2014 végére 36-38 százalék körülire apadt, ami jelentős csökkenés - mondta Barcza György az MTI-nek adott interjúban. Arra a kérdésre, van-e konkrét ütemterv a devizaarány leépítésére, azt mondta: össze kell hangolni a pénzügypolitika mindhárom fontos szereplője - a kormányzat, az MNB és az adósságkezelő - szempontjait.

Az NGM január 16-án jelentette be, hogy a február 1-jei hatállyal Barcza Györgyöt nevezték ki az allamadósságkezelő lére. A szakember 38 éves, diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem gazdaságpolitikai szakán 1999-ben szerezte (az intézményben jelenleg PhD-tanulmányait végzi). A közgazdász pályáját az ÁKK-nál és a Pénzügyminisztériumban kezdte, majd 2001-től az ING Bank Zrt., 2007-2012 között pedig a K&H Bank Zrt. treasury vezető elemzője volt. Ezt követően a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzői posztjára került (időközben a cég igazgatóságnak is tagja is lett), emellett 2013 augusztusa óta Napi Gazdaság főszerkesztője. Barcza Töröcskei Istvánt váltotta az ÁKK élén.

Az ország bruttó külföldi devizaadóssága 2010-2014 között 100 milliárd euróról 64 milliárd euróra csökkent, így jelentősen csökkent a devizaadósság megújításának kockázata. Ezzel párhuzamosan a nettó külföldi devizaadósság 42 milliárdról 14 milliárd euróra csökkent. Ezen belül az államnak és az MNB-nek 2010-ben 6,5 milliárd eurós nettó devizatartozása volt, míg 2014 végén már 3,6 milliárd euró követelése. Ebben benne van a devizakibocsátások csökkentése és a devizatartalékot duzzasztó uniós transzferek. Az ÁKK idén 160 milliárd forint értékben tervez kibocsátani letelepedési államkötvényt, ezen kívül devizakibocsátást nem tervez az idei évre vonatkozó finanszírozási terv szerint - sorolta az ÁKK első embere.

A külfölddel szemben fennálló tartozás tehát egyre inkább szétterül, "többfelé" tartozunk. Ez a diverzifikáció a jövőben is fontos cél lehet. Ha sikerül a külföldi devizaadósságnak a tulajdonosi struktúráját változatosabbá tenni, akkor több lábon állhat az adósságkezelő. Emellett meg kell fontolni, érdemes-e a dollárkötvények mellett más devizában, más piacokon is kibocsátani - jegyezte meg Barcza.

Egyúttal sürgette a hitelminősítőket, hogy lépjenek. Furcsának tartja, hogy a hitelminősítők ugyanabban a kategóriában értékelik Magyarországot, mint öt éve, holott óriási változások történtek ez idő alatt.

Az államadósság a legfrissebb adatok szerint a GDP 77 százalékán áll. A 2,5 százalékos hiány és több mint 4 százalékos nominális növekedés mellett évente 1,5-2 százalékponttal tud csökkenni az adósság, és így egyre közelebb kerül az alaptörvényben és a stabilitási törvényben megfogalmazott, 50 százalékos küszöbhöz.

Az ÁKK új vezetője megjegyezte: belföldön kompetitív piac alakult ki, ennek is szerepe van abban, hogy ilyen alacsony hozamok mellett lehet kibocsátani. A 3 éves államkötvények hozama idén 2,3-2,5 százalék körül, az ötéves papíroké 2,5 és 3 százalék között alakult. A tízéves lejáratú államkötvények hozama 3 és 3,5 százalék között volt. A diszkont kincstárjegyek futamidőtől függően 1,7-1,8 százalékos átlaghozamon keltek el.