Keleti piacokban bízik a kormány külgazdasági stratégiája

Az erőteljes keleti nyitásban, vagyis az kínai, orosz, indai export növelésben, illetve a erősödő kárpát-medencei gazdasági együttműködést tűzi ki célul a kormány külgazdasági stratégiája.
Papp Zsolt, 2011. május 11. szerda, 15:29

A  kormány vitára bocsátotta a külkereskedelmi stratégiáját, amely három eszközt nevez meg a célok eléréshez: az első az "erőteljes keleti nyitás" a fejlődő ázsiai gazdaságok (Kína, India és Oroszország) felé - ez abból indul ki, hogy a piacok erőteljes importnövekedéséből a magyar cégek sem maradhatnak ki. Ázsia esetében arra lehet számítani, hogy a magyar export az átlag kétszeresével növekszik, így részaránya a jelenlegi 6 százalékról, 2015-re 10 százalékra emelkedik.

Kínában leginkább ígéretes területek: orvosi műszer és berendezés, agrárium és élelmiszeripar, környezet- és vízipar, alternatív energia, továbbá korszerű gyártási technológiák szinte bármely területen. Az áruexport mellett Kína felé erősíteni célszerű a technológia exportot, szolgáltatás exportot (például rajzfilm, design, ipari design, divat-ipar, turizmus) és a magyar tőkekihelyezést.

Nőhet a foglalkoztatás
A kormány azzal számol, hogy a külgazdasági stratégia sikeres végrehajtásával a foglalkoztatottak száma 2015-ig 50 ezer fővel nőhet.

Oroszország esetében az ágazati kooperációkon (energetika, egészségipar, turizmus, agrárium) felül a magas hozzáadott értékkel rendelkező ágazatokban is ösztönözné a kormány a kapcsolatok fejlesztését. India esetében ágazati szinten az agrárgazdasági kapcsolatok fejlesztését kellene minél előbb felkarolni. Ez hatalmas lehetőségeket kínál a magyar agrárium, az élelmiszer-feldolgozóipar és a mezőgazdasági gépgyártás területén dolgozó cégeknek.

A stratégia második pillére az uniós exportőrökre való "rácsatlakozás". A hazai beszállítók számára pótlólagos exportfejlesztési lehetőséget biztosíthat a Magyarország hagyományos exportpiacain tevékenykedő cégek kiviteli tevékenységére való "rákapcsolódás". A magyar beszállítók tehát profitálhatnak a középtávon is legnagyobb exportpiacot jelentő fejlett európai országok Ázsiába, Latin-Amerikába, illetve az arab országokba irányuló, dinamikusan növekvő exportjából.

A külgazdasági terv harmadik pillére a Kárpát-medencei gazdasági együttműködés - ami szintén kézenfekvő, hisz botorság lenne a közelben levő 50 milliós piacra nem figyelni. Általános stratégiai cél a Kárpát-medencei együttműködés, különösen a vertikális (az alapanyag termelőtől a feldolgozón és értékesítőn keresztül a fogyasztóig terjedő) integráció erősítése, az egymás számára nyújtott piacok kiszélesítése.

HOZZÁSZÓLÁSOK