A dokumentumok elkészültek, ezekből azt lehet látni, hogy az idei év államháztartási folyamatai nagyjából belesimultak az előző éviekbe azzal a kedvező különbséggel, hogy a múlt év első féléve a növekedés szempontjából nem volt jó, fordulat valamikor a félév környékén következett be. Most az első félév folyamataiban határozott, markáns, intenzív növekedés van; a beruházások is növekednek, a fogyasztásban is van egy szerény mértékű növekedés, ami nem mozdult el, az a hitelezés, de ez az adott körülmények között többé-kevésbé érthető, a növekedési hitelprogram ezen valamennyit segít. Ez egy kedvezőbb év, ha összehasonlítom az előző év rossz bázisával - fogalmazott Kovács Árpád.

A Költségvetési Tanács (KT) elnöke azt mondta: az államháztartási folyamatokra az a jellemző Magyarországon, hogy a kiadási oldal mindenkor fegyelmezetten betartatik, ez a fegyelemnek meg a kormányzati pozíciónak is köszönhető. Nagyon erős a háttér, nem kell alkumechanizmuson keresztül kiegyensúlyozni, és programozhatók azok a vállalások is, mint a pedagógusbér több lépcsőre bontott szakasza, vagy egy-egy beruházásnak az összefüggése, ami beláthatóvá teszi a kiadási oldalt.

Kapcsolódó

A bevételi oldalon pozitívumok is szép számmal megjelennek; úgy tűnik, az autópályadíj és a pénztárgépek bekötése működőképes, ennek hatására összességében van egy pozitív folyamat. A bevételek, ha el is maradnak a céloktól, a múlt évhez képest nagyságrendileg jobbak. A költségvetési folyamatok lényeges korrekciót nem igényelnek" - jelentette ki Kovács.

Azért annyira nem jó az alacsony infláció

Az inflációról a Költségvetési Tanács elnöke azt mondta, a lakosság, a fogyasztás szempontjából pozitív, hogy defláció van, ugyanakkor a költségvetés számára ez nem jó, annál is inkább, mert két százalék fölötti inflációval számolták ki a költségvetést. Kovács szerint azonban ez még könnyen korrigálható tétel az államháztartás szempontjából.

Egyik oldalról ez föltétlenül jó, a lakosságnak is, ez megjelenik a termékekben, a lakossági szempontjából a rezsicsökkentés - aminek döntő hatása van ennek a számnak megjelenésében - kifejezett vívmányként értékelhető tény. A másik oldalról a költségvetés finanszírozásában nem jó, mert két százalék fölötti inflációval számol, erre vannak kiszámolva a bevételek, az adók, közte keletkezik egy most már két százalék körüli rés, ami a költségvetés menedzselésében nem föltétlenül jó - mondta a KT elnöke.

Hozzátette: hosszú- és a rövidtávú érdekek játszanak ebben is szerepet, a kisebb infláció hozza magával a nagyobb vállalkozói kedvet, a kisebb kockázatokat, alacsonyabb kamatokat. Jellemzően a kamatok szintjére nem reagál az infláció, ez biztos, hogy fog eredményeket hozni és egy inflációmentes országban élni kicsit kellemesebb, mint egy azzal keményen küzdő, minden értéket elvivő folyamatok közepette.

Az egyik oldalról tehát nagyon kedvező, a másik oldalról, a pillanatnyi finanszírozás szempontjából azt jelenti, hogy bizonyos bevételi többletekre lesz szükség, más a hiány alakulásának ügye, a bevételek folyó értéke is kisebb. Költségvetési intézkedésre nincs szükség, módosításra azonban lehet, ha a kormány vásárol cégeket, vagy olyan folyamatok indulnak el, ami az EU különböző kívánságaihoz való alkalmazkodást jelentik, akkor ezek hozhatnak magukkal költségvetési kiigazításokat. Ebben a mozgástér az egyik oldalról jelentős, amelyben jelentős szerepe van az állampapírok értékesítésének és az adóknak, ugyanakkor nagyon kicsi is, ott van ugyanis a hiány- és az államadósság-plafon, amelyek vasmarokkal szorítják ezeket az értékeket, hogy ne tudjanak elmozdítani. Úgy lehet értékelni, hogy tartható a folyamat, a KT ezeket a korrekciókat a jövő hét folyamán el is fogja végezni" - fogalmazott Kovács.

Kovács szerint 80 százalék alatt az államadósság

Az államadósságról a KT elnöke azt mondta, a következő években az akkor csökkenhet nominális mértékben, ha 2-3 százalék fölötti lesz a gazdasági növekedés. Hozzátette: az unió nem a nominális csökkenés írja elő, hanem azt, hogy GDP-arányosan nem nőhet az államadósság mértéke, ez pedig könnyebben teljesíthető.

Az államadósság szintjének csökkentésében is van egy pici kockázat, az infláció, a forintárfolyam miatt és a vagyon visszavásárlásának következtében, amit a Költségvetési Tanács már a múlt évi értékelésében is kockázatnak tartott. Nagyon kifeszített, valamikor 85 százalékról indultunk, viszonylag jól lementünk a vagyon felhasználásával - nyugdíj meg a különböző állami eszközök - 80 százalék alá, most 79 körüli szinten mozog - mondta Kovács. Hozzátette: mindig az előző évhez kell hasonlítani változatlan árfolyamon, itt a számok már jobbak, de az a cél, hogy legyen nominális csökkenése is. Az látható, hogy az elkövetkezendő években ez stagnálni fog ezen a 79 százalék körüli szinten, a szabály most az, hogy nem növekedhet. A stagnálás is problémát okoz, mert meg kell finanszírozni, van egy évi 6-7 ezer milliárd forint, amit elő kell teremteni, - ezer milliárdot a költségvetés, ez hozza a hiányszámát, és 6 ezer milliárd pedig a piacról fölvett hitelekből, állampapír-kibocsátásból származik -, a tőke törlesztés mértéke egy két-háromszázaléknyi növekedés mellett nagyon szerény. Az a pálya, hogy ha az államháztartás adósságállománya évente nominálisan ezer milliárddal növekszik ez nem a mostani időszaknak, hanem annak a kényszerpályának a következménye, ami 2004-2010 között volt, - hasonló helyzetbe kezdenek kerülni a visegrádi országok is, más dimenzióban, jóval kisebb szintről: 20-30-ról mennek 60-ra, óriási ugrás, de mi 50-ről mentünk 80 fölé - fogalmazott az elnök. Eezt menedzselni kell, vissza lehetne fizetni Ceausescu módjára, elképesztő társadalmi következményekkel, amit józan kormány nyilván nem vállal föl. Ennek az eredménye, hogy van egy pici - ezermilliárdos - nominális emelkedés az államadósság-állományban, és ha a GDP-növekedése ennél több, például évente kétezer milliárddal nő, akkor ez a dolog tartható vagy szelíd mértékben csökken. A gazdasági növekedés tehát a kulcs, a kollégák kiszámolták, hogy a két százalék fölötti növekedésnél már csökkenthető az arány, a nominális szám nem, csak az arány - jelentette ki Kovács.

(Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. adatai szerint csak költségvetés adóssága a múlt héten elérte a 24901,3 milliárd forintot és a GDP 83,6 százalékát. Így az állmadósság jelenlegi mértéke valahol a GDP 85 százaléka körül van.)

Megint Paksról

A paksi bővítésről szólva Kovács azt mondta, a költségvetés szempontjából rugalmasan kezelhető a felvett hitel hosszú távon, ugyanakkor az államadósság alakulását komolyabb befolyásolhatja - mondta a KT-elnök. Kovács szerint az államadósság csökkenése elhúzódhat, ha nem lesz megfelelő mértékű gazdasági növekedés.

Abban egyezség van, hogy erre a beruházásra a magyar Országgyűlés azt mondta, hogy szükség van, lényegileg teljes egységben szavazott erről. Ma nem arról folyik a vita, hogy létrehozzuk vagy sem, egyébként a legkülönbözőbb, a mai kormányhoz nem köthető elemzők is azt mondták, hogy ezt meg kell csinálni, az előző kormányok is foglalkoztak vele, ők sem mondták, hogy nem"- mondta a Költségvetési Tanács elnöke. Hozzátette: "azzal, hogy ez a döntés megszületett, nyilvánvalóvá vált, hogy valahonnan finanszírozni kell. Ez az összeg az egyévnyi GDP 10 százaléka, természetesen ennek a terhe nem egyben tíz százalékként terheli meg a költségvetést, hanem hosszú évekre elnyújtva.

Azért sem lehet erről nyilatkozni, mert semmi konkrét hitelfelvételre nem került sor, mindig az adott évben hat hónappal a következő ilyen lépés előtt mondjuk meg, hogy mennyit szeretnénk lehívni. Adott esetben semmit, az is elképzelhető. Az előkészítő munkákra most egyébként minimálisat fognak felvenni, a 2015-öt sem fogja megterhelni, azért sem, mert a tőkerészt akkor kell törleszteni, amikor 2026-tól az energiatermelés elindul, addig a költségvetést az éves felvételekkel járó kamat és rendelkezésre állási díj terheli meg, természetesen a hiányt megnöveli az adott év felvétele. Az várható, hogy az államadósság beragad a 79 százalék körüli szinten, ha a gazdasági növekedés átlagban 2,3 százalék, akkor ennek a lefelé tartó ága, tehát a 60-50 százalék nagyon messzire tolódik ki, ha a gazdasági növekedés 3 százalék, akkor még az én életemben is belátható lefutása lesz, ha 3 százalék fölötti növekedést sikerül elérni, - aminek a feltételeit sokan vitatják, nekem is vannak aggályaim - akkor ez egy viszonylag belátható csökkenés - ismertette Kovács.

2020-ig nagyjából arra kell számítani, hogy ezt a limitet tartjuk, de ennél többet nem lehet mondani. A költségvetésben pedig évről évre nyilatkozni kell, hogy aláfér vagy nem, ez függ attól, hogy ha adott esetben nagyon ki van feszítve a költségvetés, akkor hazai forrásból finanszírozzák az évet. Tehát finanszírozási szempontból ez egy nagyfokú rugalmasságot tesz lehetővé - összegezte a KT elnöke.