Szombaton gyengén és erősen felhős, ködös körzetek váltják egymást, az alacsonyszintű felhőzettel, illetve köddel borított területek nagysága éjszaka északkelet felől ismét terjeszkedik. A borult, ködös részeken ónos szitálás, hószállingózás előfordulhat.

Vasárnap kezdetben szintén lesznek napos és erősen felhős, ködös tájak, majd délutántól egyre több lesz a felhő, és estefelé főként északon számíthatunk vegyes halmazállapotú csapadékra; nyugaton eső, a középső területeken ónos eső, hószállingózás, a Dunától keletre hószállingózás, gyenge havazás lehet.

Többnyire gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás, a Dunántúli-középhegység térségében fújhat átmenetileg estefelé élénk északnyugati szél.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -4 és -9 fok között alakul.

A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap nagyrészt +3 és -4 fok között valószínű, a Dunántúl nyugati felén azonban 5, 6 fokig is felmelegedhet a levegő.

Milyen az idő Európában?

Az Atlanti-óceán felől nyugat-keleti tengellyel a szárazföld középső területei fölé magasnyomás nyúlik be. Területén csendes, eseménytelen az idő; a nyugati tájakon több órára kisüt a nap, a középső és keleti részeken az éjszaka képződő köd helyenként tartósan megmarad.

A hőmérséklet széles határok között változik, többnyire -4 és +4 fok között alakul, a ködös vidékeken napközben is fagy, Franciaország nyugati felén viszont 15, 17 fokig is felmelegszik a levegő.

Az anticiklontól északra eső területeken nyugatról keletre vonuló légköri frontok alakítják az időjárást. A gyakran változó felhőzetből nyugaton az eső esik, a keleti tájakon havazik. A leghidegebb továbbra is Oroszország európai területén van, a Kelet-európai-síkságon helyenként -13, -15 fok a csúcsérték. A hideg levegő a délebbi szélességekre is lejutott, pl. Bulgária déli részén is csak 1, 2 fokig emelkedik napközben a hőmérséklet.

Az említett magasnyomás hatása a Kárpát-medence felett átmenetileg gyengül, vasárnap estig felhőzet-növekedésre, és kisebb - vegyes halmazállapotú - csapadékra is számíthatunk.