Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A tavaszi fagyok gyakorlatilag megsemmisítették az idei év kajszitermését: a Nyugat-Dunántúl és a Dél-Alföld régiókban tapasztalható a legnagyobb terméskiesés. Nagy különbségek tapasztalhatók az egyes megyék eredményei között, például Győr-Moson-Sopron és Csongrád megyében nem, illetve Bács-Kiskun, Baranya és Zala megyében is alig volt kajszitermés.

A termésátlag alig 1,7 tonna hektáronként, ami messze elmarad a tavalyi kimagaslóan jó 7,7 tonnás számtól. Igaz, az egy kifejezetten jó év volt - átlagosan 6,5-6,9 tonna szokott lenni. A számok már sokkal jobbak nem lesznek: a kajszi szedése nagyjából befejeződött az országban. A termőterület 92 százalékán végett ért a betakarítás az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentésének készültéig (vagy július közepéig.)

A gyümölcsből évente 10-40 ezer szokott teremni, most valószínűbb, hogy az alsó érték közelében lesz a szüretelt mennyiség. A vásárlóknak ez azért rossz hír, mert 350-400 forint között várható majd a fogyasztói ár - nyilatkozta korábban a piac helyzetéről Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke.

Az őszi helyzet sem sokkal jobb

Az őszibarack szedése július 17-én 50 százalékon állt, a termésátlag 3 tonna/hektár körül alakult, ami 63 százalékkal marad el a tavalyitól - írják a jelentésben.

A gyümölcsök közül már majdnem teljesen befejeződött a meggy szüretelése. A tavalyihoz képest az országos átlag 25,2 százalékkal magasabb, ami számszerűsítve 8,3 tonna/hektáros arányt mutat. Itt is nagy a szórás: Komárom-Esztergom megyében mindössze 2,5 tonna, Nógrád megyében is alacsony, 3,7 tonna. Miközben Vas megyében 13, Zala megyében 12,9 tonna volt az egy hektárra jutó termésmennyiség.

Az Agroinform statisztikái szerint 400-800 forint között mozog a piacokon az őszibarack ára.

Így fest a kép a zöldségeknél

A zöldborsó betakarítása a terület 94 százalékán, mintegy 19 100 hektáron fejeződött be. Sajnos a termésátlag 30 százalékkal elmaradt a tavalyitól. Az ok a szélsőséges időjárás: bár a borsó nem kifejezetten melegkedvelő növény, a márciusi mínusz 15-20 fokos hőmérséklet eltolta a vetési időt, majd a nedves idő miatt késett a vetés és a körülmények kedveztek a betegségek kifejlődésének is. De a zöldborsó területe is - a májusi állapot szerint - 17 százalékkal 17 500 hektárra csökkent idén a tavalyihoz képest.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet - korábbi - jelentése szerint az Európai Unió belső piacán Magyarország számít a legnagyobb konzervzöldborsó-exportőrnek: egy év alatt több mint 42 ezer tonnát szállítunk a közösség országaiba. Emellett a 27 tagállam közül az unión kívüli területekre is mi visszük ki a legtöbb konzervzöldborsót az EU-ból. Az EU-ban 960-970 ezer tonna volt az előző szezonokban a friss zöldborsó termése, a legnagyobb frisszöldborsó-exportőr Franciaország, a legnagyobb frisszöldborsó-importőr Belgium volt a belső piacon.

A csemegekukorica betakarítása éppen csak elkezdődött, országosan 11 százaléknál tart. A zöldbab esetében 33 százalékos a készültség, a termésátlag 7,8 tonna/hektár körül alakult, 42 százalékkal több, mint 2017-ben - írják a jelentésben.

Ez sem a búza éve

A kalászosok teljes termőterületének 73,8 százalékáról, mintegy 1 millió hektárról már közel 5 millió tonna gabonát takarítottak be július 16-ig. Az őszi búza vetésterületének majdnem háromnegyedét már learatták,  eddig közel 3,7 millió tonna őszi búzát takarítottak be. A tavalyitól 1,7 százalékkal elmaradó termésátlag országosan 5,1 tonna hektáronként. Még május végén és júniusban a csapadékos időtől féltették a termést a gazdák, mert a nagy nedvesség a szemek gyors kipergéséhez vezethet, de egyelőre úgy fest, átlagos év lesz búzából.

Ez megfelel a jóslatoknak a Tallage szakemberei szerint az EU tagországaiban összesen 140 millió tonna búzát takaríthatnak be a gazdák a következő hetekben. Ez a mennyiség közel 2 millió tonnával kevesebb a 2017. évinél. Magyarországra épp 5,1 tonnás termésátlagot vártak, ami rossz előjel, mivel világ legnagyobb exportközvetítője szerint az egész világon gabonahiány lehet, ezt pedig csak a terménytartalékokból lehet majd fedezni.

Drágulhat a kenyér

A tavalyinál kevesebb és gyengébb minőségű termésre számított Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafeldolgozók Szövetségének tagozati elnöke is, amikor a HírTV-nek nyilatkozott a hónap elején. Az étkezési búzáért 5 százalékkal kérhetnek többet a termelők. A malmok is árat emelnének augusztustól a növekvő bérekre és a dráguló áramra hivatkozva. Öt forintos emelést céloznának a liszt kilónkénti árára, ami összességében azt jelenti, hogy a magyarok éves 80 kilogrammos lisztfogyasztással számolva összesen 400 forint többletköltség lenne személyenként egy évben.

A durumbúza aratása Pest, Komárom-Esztergom, Baranya, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, SzabolcsSzatmár-Bereg és Békés megyében befejeződött, országosan a termőterület 78,8 százalékán történt meg a betakarítás. A termésátlag nem változott az egy évvel korábbihoz képest, átlagosan 4,7 tonna volt hektáronként.

A fotó forrása: Justin Sullivan/Getty Images/AFP.