Kényszernyugdíjazzák bírákat: íme az eredmény

A bírói korhatár megváltoztatása kellő felkészülési időt biztosító átmeneti rendelkezések nélküli bevezetése súlyos, sok tekintetben beláthatatlan következményekkel jár, és az ügyek időszerű intézését 2013 végéig erőteljesen tovább rontja - álatpította meg az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT).
Domokos László, 2011. május 16. hétfő, 17:06

A Tanács május 3-i ülésén határozott arról, hogy felméri, a bírák idő előtti kényszernyugdíjazása milyen hatást gyakorol a bíróságok működésére. Ennek érdekében felkérte valamennyi bíróság elnökét, adjon tájékoztatást arról, hogy az általuk vezetett bíróságot hogyan érinti az alaptörvény rendelkezése.

Az derült ki, hogy a nyugdíjazások következtében önmagában a létszám technikai jellegű pótlása több hónapot, de akár egy évet is igénybe vehet. A felmérés szerint legsúlyosabban a megyei bíróságokat érinti a nyugdíjkorhatár megváltoztatása - adta hírül az OIT Hivatala.

Az álláshelyek betöltése csak pályázat útján lehetséges. Amennyiben egy ítélőtáblai vagy megyei bírósági tanácselnök állása megüresedik, - márpedig a nyugdíjkorhatár csökkentése többségében a tanácselnököket érinti - elsőként a tanácselnöki álláshely betöltése érdekében kell kiírni a pályázatot. Ezt követheti majd a bírói álláshelyek pályázata attól függően, hogy az adott ítélőtábla, illetve megyei bíróság bírája, vagy más bíróság bírája nyeri el a tanácselnöki beosztást. A "lánc" végén a helyi bírósági álláshelyek állnak, ezek betöltése 18-24 hónapot vehet igénybe.

A folyamatban lévő ügyeket érintő bíróváltások - amelyek a büntető ügyeknél  az eljárások megismétlését vonják maguk után -, a tömeges átosztások, az ügyek elbírálásának elhúzódásához, az állam büntető igényének csorbításához, a jogkereső állampolgárok és szervezetek érdekeinek sérelméhez vezet.

A prognózis szerint a Fővárosi Bíróságon a fluktuáció a többszörösére nő, a központi régió évtizedek óta megoldatlan helyzete ezzel tovább romlik.

Az OIT szerint több szempontot is érdemes volna figyelembe vennie a jogalkotónak az átmeneti rendelkezések megalkotása során:
(1) A bírói jogviszony valamennyi bíró esetében a 65. életév betöltéséig álljon fenn.
(2) Valamennyi érintett bíró szolgálati jogviszonya a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben szabályozott felmentési szabályai szerint, és ne a törvény erejénél fogva szűnjön meg.
(2) A felső korhatár drasztikus csökkentése ne érje teljesen felkészületlenül azokat a bírákat, akik a kiszámítható életpályában bízva, aktív bírói tevékenységüket a jelenleg hatályos törvény rendelkezései szerint tervezték. Emiatt a 2012. január 1-jén a csökkentett felső korhatárt már betöltött, vagy ahhoz közel álló bírák nyugdíjazásánál egyfajta méltányos fokozatosság, de legalább egy-másfél év átmeneti idő érvényesüljön.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

olpmi, 2011.05.16 21:33

"A felső korhatár drasztikus csökkentése ne érje teljesen felkészületlenül azokat a bírákat, akik a kiszámítható életpályában bízva, aktív bírói tevékenységüket a jelenleg hatályos törvény rendelkezései szerint tervezték."
Ugyan ez a helyzet a többi érintett állampolgárnál is!!!
A rokkantnyugdíjas hosszú távú kölcsönt vett fel a lakásának hőszigetelésére - bízva a törvényes keretek között véghezvitt véglege rokkant nyugdíjazásába . A kérdés adott.: Ki fogja visszafizetni ezt a kölcsönt? Mivel a rokkant nyugdíjat szociális segélyé alakítsák át, ami szociális segély a megélhetéshez sem lesz elég! Kilakoltatják a rokkant nyomorék embereket, mivel mertek bízni egy állítólag jogállamban? Abban hogy a szerzett jogokat nem vehetik el!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html