Keresetemelkedés: kockázatokra figyelmeztetnek az elemzők

A keresetek augusztusi növekedési üteme elmaradt az elemzők várakozásától, de szerintük a kifeszített munkaerőpiacon továbbra is élénk emelkedés várható, az emelkedő infláció miatt azonban a reálkeresetek növekedése fékeződik - kommentálták az MTI-nek nyilatkozó szakértők a KSH legfrissebb bérstatisztikáját.
Szepesi Anita, 2018. október 19. péntek, 12:29
Fotó: Napi.hu

A KSH péntek reggel kiadott adatai szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 321 172 forint, a nettó átlagkereset 213 579 forint volt, egyformán 10,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az év első nyolc hónapjában a keresetek 11,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésével magyarázható a bérek emelkedése, de az egyre több szektort érintő munkaerőhiányból adódó bérfejlesztések is hozzájárultak. A tavalyinál lassabb bérdinamika és a gyorsuló infláció miatt a reálkeresetek emelkedése már 10 százalék alatt van.

A K&H szakembere szerint a továbbra is jelentős béremelkedés kockázatokat hordoz. A fizetések növekedésének ugyanis a termelékenység bővülésével együtt kell megvalósulnia, ellenkező esetben versenyhátrányba kerül a gazdaság. A tartósan magas bérnövekedés ráadásul a vállalkozásoknál költségemelkedést okoz, ez pedig idővel jó eséllyel növeli az inflációs kockázatot.

A bruttó és nettó bérek emelkedése az idei egész év átlagban 10 százalék felett lehet, a reálbéreknél pedig 8-9 százalékos emelkedésre lehet számítani a K&H várakozása szerint.

A következő évre korai még pontos prognózist adni, mert a bérek alakulását nagyban befolyásolják a mostanában zajló bértárgyalások - fűzte hozzá Németh Dávid. A szakember azonban jövőre lassulást vár, 10 százalék körüli bérnövekedést tart valószínűnek, a reálbérek pedig a 3 százalék feletti várható infláció miatt 6-7 százalék körüli emelkedésére számít.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a keresetek 10,1 százalékos augusztusi emelkedése jócskán elmaradt a 12,3 százalékos piaci várakozástól. Noha ez tavaly január óta a legalacsonyabb, aggodalomra továbbra sincs ok. A vártnál gyengébb bérnövekedés elsősorban a közszférára vezethető vissza, ahol 2016 októbere óta nem volt az augusztusinál alacsonyabb az emelkedés, és ez kizárólag a nem havi rendszerességű keresetek 73,4 százalékos csökkenésére vezethető vissza. A versenyszférában ugyanakkor az augusztusi növekedési ütem felülmúlta az idei év átlagát, így a két szektor közötti bérversenyt két hónap után újra a versenyszféra nyerte meg.

A munkaerőért folytatott küzdelem továbbra is felfelé hajtja majd a béreket, de közben a növekvő infláció miatt a reálbérek idén már nem érik el a kétszámjegyű növekedési ütemet, amely 9 százalék körül alakulhat az idei év egészében. Mindazonáltal így is a historikus átlag felett maradhat a reálbér növekedése - fejtette ki Virovácz Péter.

Horváth András, a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására emelkedtek a bérek augusztusban.

Ő is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a versenyszférában foglalkoztatottak száma gyorsabb ütemben növekedett, mint a közszférában, így a gazdaság el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába.

A Takarékbank elemzői az idei év egészében 11 százalékot meghaladó bérnövekedést várnak a képzett munkaerő hiánya, illetve a bérminimum-emelkedés miatt. 2019-re jelenleg 9,1 százalékos átlagos növekedéssel számolnak, de ezt jelentősen befolyásolhatják az őszi bérminimum tárgyalások. Ez idén 8,0, jövőre 6,0 százalékos reálbér növekedést jelent a Takarékbank inflációs prognózisával számolva.

Fotó: StockSnaps-fotó

HOZZÁSZÓLÁSOK